Fontos felfedezéseket tettek az értékes nyersanyagokat rejtő grönlandi jégtakaró olvadásáról. Az Északi-sark térségében fekvő sziget stratégiai jelentősége a térségben található gazdag – jórészt még feltáratlan – nyersanyag-lelőhelyekből fakad. Részint ezért vette fontolóra Donald Trump amerikai elnök is a bolygó legnagyobb szigetének az Egyesült Államokhoz való csatolását.
Az értékes anyagokat rejtő jégtakaró 2010 és 2022 között évente átlagosan majdnem 200 köbkilométerrel zsugorodott.
Elsősorban a tengerbe ömlik a Grönlandon felolvadt jégmennyiség vagyis jelentősen hozzájárult a tengerszint emelkedéséhez. A globális felmelegedés következtében egyre nagyobb sebességgel halad a jég a tenger felé.
Nem azért olvad a jég, mint gondolták
A szakértői becslés alapján egyedül a jelenleg még dán autonóm területnek számító ország legnagyobb jégáramlata, az északkelet-grönlandi Negis akár 15,5 milliméterrel is megemelheti az évszázad végéig a tengerszintet – írja a Der Standard.
A Niels Bohr és az Alfred Wegener Intézet új kutatása szerint szerint fokozatosan terjedő, gyenge rezgések váltják ki a jégfolyam mozgását.
Az, hogy most felfedeztük ezeket a jégrengéseket, fontos lépés a jégfolyamok kis léptékű deformációjának jobb megértése felé
– mondta Olaf Eisen (Alfred Wegener Intézet), a grönlandi jégtakaró mozgását vizsgáló tanulmány társszerzője. Alapvetően a jégben lévő szennyeződések okozzák ezeket a rengéseket. A jégréteg olvadási tendenciájának a megértése nagyban hozzájárulhat a szigeten található nyersanyagok minél gazdaságosabb kinyeréséhez.
