Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A francia kormányválság elérte csúcspontját: megbukott a Barnier-kormányzat a szerdai bizalmatlansági szavazáson.
Az 574 képviselőből 331-en szavaztak a bizalmatlansági indítvány támogatására, amihez 288 képviselőre lett volna minimálisan szükség.
Sok elemzés és cikk már a döntés megszületése előtt is politikai krízist, káoszt, sőt összeomlást és pánikot emlegetett.
Georges Pompidou kormányának 1962-es bukása óta egyetlen francia kormány sem veszített el bizalmi szavazást. Olyan rekordrövid kormányzásról van szó szeptember óta, hogy a most leköszönő a modern francia történelem legkevesebb ideig működő kormányzata.
A tét az volt, hogy ha Michel Barnier miniszterelnök kabinetje ellen szavaznak, Emmanuel Macron elnöknek új kormányfőt kell kineveznie, akinek a parlamenti többsége ismét bizonytalan lehet. Ráadásul a francia Nemzetgyűlés még a jövő évi költségvetést sem fogadta el, amellett, hogy a gazdaságuk a görögökéhez hasonló adósságválság felé tart.
Az alkotmány is szavatolja, hogy a francia intézmények viszonylag erősek, és a törvények biztosítják a folytonosságot hivatalban lévő kormány és elfogadott költségvetés hiányában is. De a befektetők ezt az áldatlan állapotot nagyon nem jutalmazzák: eladják francia részvényeiket, kötvényeiket. Ezáltal felszaladnak az ország hitelfelvételi költségei.
Az emelkedő kamatok és a csődhullámok pedig tetéznék a gazdasági problémákat.
Nemzetközi viszonylatban ez a krízishelyzet aligha jöhetett rosszabbkor, mint napjainkban, amikor a német kormánypolitika is erodálódni kezdett és a gazdaságnak sem megy túl jól a szekér. De egybehangzó vélemények alapján
Európának összességében is erőt kellene felmutatnia, legalább a Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése előtti hónapban.
Barnier kedd este a francia médiának adott interjújában kijelentette, még az utolsó pillanatban is megpróbálta megnyugtatni a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülést (RN) plusz engedményekkel, ám ez sem volt elég.
A jobbközép miniszterelnök közvetlenül a szavazás előtt úgy látta, a francia kormány még túlélheti a bizalmi szavazást, amelyhez az utat a két nagy ellenzéki csoport, a populista jobboldali RN és az Új Népfront baloldali pártszövetség együtt nyitotta meg.
