Hasonlóan a közszféra egyes részeihez, az igazságügyi költségvetésekre is hatással vannak az Európa-szerte tapasztalható gazdasági nehézségek. Ezeket olyan globális tényezők okozták, mint a Covid-19 világjárvány, illetve Ukrajna oroszországi megszállása – írja a Euronews.
A pénzügyi válság számos országban előidézte a bíróságok elmaradottságát, illetve a munkaerőhiányt.
Az Európai Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottságának (CEPEJ) új statisztikái, amelyek főleg 2022-es adatokon alapulnak, már azt mutatják, hogy a kontinens GDP-jének 0,31 százaléka folyik az igazságszolgáltatásba, amely átlagosan 85,40 eurót jelent lakosonként évente.
A bizottság megállapítása szerint az olyan gazdagabb országok, mint Svájc, Monaco és Luxemburg általában többet fordítanak az igazságszolgáltatásra, amely esetenként akár a 200 eurót is meghaladhatja lakosonként. Összehasonlításképpen Magyarországon ez az arány már lecsökken 55,3 euróra lakosonként.
Az olyan kevésbé vagyonos országok, mint például Montenegró, Ukrajna, vagy Bosznia-Hercegovina ezzel ellentétben a GDP-ük tetemes százalékát fordítják igazságszolgáltatásra.
Európa-szerte az igazságügyi költségvetés legnagyobb részét, mintegy kétharmadát a bíróságokra fordítják, negyedét az ügyészségre, 11 százalékát pedig a jogi segítségnyújtásra.
Míg az előbbi kettőre fordított összeg 2020 óta 11,74 százalékkal, illetve 18,75 százalékkal nőtt, addig a jogi segítségnyújtásra fordított összegek az elmúlt 4 évben 16 százalékkal csökkentek az Európa Tanács adatai szerint.
A gazdagabb országok (ahol az egy lakosra jutó GDP meghaladja a 20 ezer eurót), az igazságügyi költségvetés átlagosan 24 százalékát fordítják jogi segítségnyújtásra, míg a kevésbé gazdag országokban ez az arány mindössze 3 százalék
– közölte a CEPEJ.
2022-ben Európában 100 ezer lakosra átlagosan 22 bíró, 12 ügyész és 180 ügyvéd jutott.
Európa egészében több a női bíró és ügyész, mint a férfi. A nők aránya 57 százalék, illetve 54 százalék.
Ami a fizetéseket illeti, a bírák bruttó jövedelme pályafutásuk elején átlagosan 2,5-szerese, pályafutásuk végén pedig 4,9-szerese az országos átlagfizetésnek. Az Európai Tanács adatai szerint ezzel ellentétben az ügyészek bruttó fizetése pályájuk elején átlagosan 1,9-szerese az országos átlagfizetésnek, a legfelsőbb bíróság szintjén ez az arány 3,7-re emelkedik.
