Velence a világ első nagyvárosa, amely áprilisban beutazási díjat vetett ki, részben az ottani hatóságok sürgősségi intézkedéseként, hogy elkerüljék az UNESCO-örökség részét képező helyszín feketelistára kerülését.
Most az olaszországi Cinque Terre hatóságai dolgoznak azon, hogy ne jussanak hasonló fordulópontra. Ez az UNESCO-terület sem győzi már a turisták hadát, a Ligur-tenger partja és a meredek hegyek közé ékelődő lélegzetelállító halászfalvak ugyanis egyre népszerűbbek, csúcsidőben itt szinte mozdulni sem lehet.
Több intézkedéssel próbálkoztak már, például a nemzeti park legzsúfoltabb nyomvonalát, a Monterosso al Mare és Vernazza között futó Sentiero Azzurro-t munkaszüneti napokon egyirányúvá tették.
„Ez nagyon jól sikerült, és a vendégeink, különösen a külföldiek nagyra értékelték” – mondta a Guardian-nek Donatella Bianchi, a Cinque Terre Nemzeti Park elnöke. Azt is jóváhagyták, hogy a tengeri élővilág védelme érdekében korlátozzák az elektromos hajók tengeri hozzáférését.
A Cinque Terre legnagyobb kihívása azonban az öt apró falut elárasztó tömegek kezelése.
A tavalyi rekord, 4 millió látogató, mindössze 1 km-es területen összpontosult – ez a teljes nemzeti park mindössze 3 százaléka.
A legtöbben vonattal érkeznek, de naponta több ezer utast szállítanak ide kompokon a közeli La Speziában kikötött tengerjáró hajókról.
„A mi problémánk nem a túlzott turizmus, hanem a túlzsúfoltság, és az év bizonyos időszakaiban”– mondta Fabrizia Pecunia, Manarola és Riomaggiore polgármestere.
„A fő kihívás az, hogyan osszuk el a turizmust a térségben. Ezt gyorsan kell megtennünk, és anélkül, hogy azt a benyomást keltenénk, hogy antituristák vagyunk, hiszen számunkra a turizmus alapvető.”
Az általános konszenzus az, hogy a tömegeket igyekeznek felfelé, a hegyekbe csábítani, ahol megismerhetik az igazi Cinque Terrét, a szőlővel. olajfákkal és gyümölcsfákkal beültetett térséget az amfiteátrumszerű teraszos sziklákba vájt földsávokon.
