Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hatalmas pénzeket költ az amerikai légierő egyetlen hidegháborús szuperszonikus bombázógépe felújítására. Az ismét hadrendbe állítandó géppel ugyan csekély mértékben nő az aktív repülők száma, ám ez a modell különösen fontos egy lehetséges konfliktus miatt.
Ahogy az oroszoknak is megvan a maguk leporolt hidegháborús „szuperbombázója”, úgy az amerikaiaknak is a 2006-ban elméletileg nyugdíjba küldött B-1B Lancer modellje.
A változó geopolitikai realitások miatt a betűjele alapján „Bone” (csont) néven is emlegetett monstrumból 44 továbbra is szolgálatban van, és ezek adják az amerikai nehézbombázó-flotta egyharmadát - olvasható az infostart.hu oldalán.
A költségvetés 141 gépre szól, és egy B-1-es két évvel ezelőtti leégése miatt ezért még egy gépet tudnak hadrendbe állítani.
A hangárba küldött régi B-1B-re azért esett a választás, mert vezető szerepet játszhat a Tajvani-szoros feletti esetleges légi háborúban. Ez az oka annak, hogy dollármilliókat költenek arra, hogy ismét üzemképessé tegyék a három éve egy sivatagi raktárba küldött szuperbombázót.
Egy-egy ilyen projekt gigászi feladat, mert a bonyolult repülőszerkezet felélesztése nehéz, költséges és időigényes. Több száz ember több ezer órányi munkájába kerülhet, a gyakorlatban évekig tarthat és dollármilliókat emészthet fel.
A négy hajtóműves, négyfős személyzettel repülő, lengőszárnyas B-1-es 37 tonna bombát és rakétát képes több ezer kilométerre vinni - ez a légierő fő hajóelhárító eszköze.
Hordozni tudja a több száz kilométer hatótávolságú LRASM „hajógyilkos” rakétákat, amelyek optimális esetben képesek szétroppantani egy hajó vázát. Míg egyetlen LRASM képes elsüllyeszteni egy kínai fregattot, addig egy kínai repülőgép-hordozó harcképtelenné tételéhez négy rakéta egyidejű bevetése is szükséges lehet.
