Az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjaiból álló
összpárti emberi jogi bizottság hétfőn ismertetett átfogó tanulmányának
előzményeként a konzervatív párti brit kormány államközi egyezményt kötött
Ruandával arról, hogy a Nagy-Britanniába illegálisan – mindenekelőtt az európai
kontinensről csónakokkal – érkezőket a közép-afrikai ország befogadja.
A tervet azonban a brit legfelsőbb bíróság tavaly novemberben jogellenesnek minősítette.
A testület egyhangú végzése szerint ugyanis az egyezmény nem
küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített
menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan
elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti
őket.
A brit kormány ezt a határozatot próbálja megkerülni
egyrészt azzal, hogy törvényben rögzíti Ruanda biztonságos mivoltát, másrészt
azzal, hogy decemberben új, átdolgozott és garanciákat tartalmazó megállapodást
írt alá a ruandai kormánnyal.
A londoni parlament alsó- és felsőházának emberi jogi
bizottsága azonban hétfőn ismertetett tanulmányában leszögezte: a készülő jogszabály kikezdi a brit emberi jogi törvény által biztosított védelmet,
emellett ellentmond az emberi jogok európai konvenciójában megfogalmazott
garanciáknak, és nem felel meg a Nagy-Britannia által nemzetközi egyezményekben
vállalt kötelezettségeknek sem.
A törvénytervezet nem akadályozza meg, hogy az áttelepítési
végzések érintettjei az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé vigyék
ügyüket, megteremti ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy a brit kormány
illetékes miniszterei figyelmen kívül hagyják a strasbourgi jogi fórum
intézkedéseit, amelyek a nemzetközi jog alapján Nagy-Britanniára is kötelező
hatályúak – áll a parlamenti bizottság hétfői jelentésében.
Rishi Sunak brit miniszterelnök nemrégiben leszögezte, hogy London kész lenne az EJEB végzéseivel is dacolni a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérők ruandai áttelepítésének ügyében.
A Ruandát biztonságos országgá nyilvánító törvénytervezet alsóházi vitájának lezárulta után Sunak úgy fogalmazott:
ha az a kérdés, hogy bizonyos körülmények között kész lenne-e a 39-es szabály alapján meghozott esetleges EJEB-intézkedésekkel is dacolni, a válasz egyértelműen igen.
Az EJEB eljárási szabályrendjének 39-es cikke szerint a
strasbourgi emberi jogi bíróság a nemzetállamokra nézve kötelező, halasztó
hatályú intézkedéseket hozhat, ha arra az álláspontra jut, hogy az adott ügyben
a kérelmezőnek „súlyos, visszafordíthatatlan sérelemmel" kell
szembenéznie.
A Ruandát biztonságos országgá nyilvánító törvénytervezetet
a londoni alsóház a múlt hónapban elfogadta. Az indítványt jelenleg a Lordok
Háza tárgyalja, és a tagok jelzései alapján valószínűsíthető, hogy
módosításokat eszközöl.
A tervezet ebben az esetben visszakerül az alsóház elé,
amelynek ismét vitát kell tartania és szavaznia kell a javasolt jogszabályról.
Rishi Sunak kormányának terveit keresztülhúzta a brit legfelsőbb bíróság. Az ügy előzményeit az Economx is megírta, itt vannak a részletek >>>
