A felperesek arra kérték a hágai bíróságot, hogy kötelezzék a holland kormányt az üvegházhatású gázok kibocsátásának sokkal gyorsabb ütemű csökkentésére, és segítse a legérzékenyebb földrajzi területeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A Hollandia fővárosától 8000 kilométerre fekvő Bonaire 2010 óta különleges holland törvényhatóságú terület. Hollandia azonban már mintegy 400 éve jelen van a szigeten, és 2022-ben a kormány bocsánatot kért a lakosság leigázásáért.
Bonaire alacsonyan fekvő szigetként vélhetően súlyos következményekkel kell, hogy szembenézzen az éghajlatváltozás miatt, beleértve a tengerszint emelkedését és a szélsőséges időjárást — írja a The Guardian.
A holland meteorológiai intézet októberi jelentése szerint a Karib-tengeren az 1980-as évek óta évtizedenként 0,2 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ezzel párhuzamosan a csapadékmennyiség csökken, főként a szárazabb időszakokban. A szakértők szerint pedig ez még tovább fog romlani.
A Greenpeace megbízásából a Vrije Universiteit Amsterdam által végzett kutatás szerint az emelkedő tengerszint 2050-re valószínűleg véglegesen elönti a sziget egyes részeit.
Ezt a problémát súlyosbíthatja a korallzátonyok elvesztése, amelyek természetes pufferként szolgálnak az óceánok felmelegedése és savasodása ellen.
