Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az egyezmény alapján Oroszország hozzájárult a blokád alatt
tartott fekete-tengeri ukrán kikötőkből a gabonaszállítások újraindításához, és
ennek fejében bizonyos orosz mezőgazdasági és élelmiszertermékek mentesültek a
nemzetközi szankciók hatálya alól.
A Kreml azonban hétfőn bejelentette, hogy nem újítja meg a
lejáró fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményt, bár Dmitrij Peszkov, a
Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy
Moszkva kész azonnal visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek feltételei.
Moszkva azzal a panasszal függesztette
fel az egyezmény megújítását, hogy akadályokba ütköznek az orosz élelmiszer- és
műtrágyaszállítások, amelyek szintén a megállapodás részét képezik.
Az Oxford Economics szerint Moszkva csak átmenetileg vonult ki a gabonamegállapodásból
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági
elemzőműhely, az Oxford Economics tanulmánya szerint
ugyanakkor valószínűsíthető, hogy Moszkva csak átmenetileg vonult ki a
gabonamegállapodásból.
Zsarolási lehetőségek
A ház szerint Oroszország várható visszatérésének elsődleges
oka az, hogy Törökország és Kína – egyaránt Moszkva kulcsfontosságú geopolitikai és kereskedelmi partnere – a megállapodás két legfőbb
kedvezményezettje, és valószínűleg mindketten nyomást gyakorolnak az orosz
kormányra az egyezmény megújítása érdekében.
Az Oxford Economics szerint valószínű az is, hogy
Oroszország a kilépéssel újabb kedvezményeket próbál elérni a nyugati országok
részéről. A cég hangsúlyozza keddi tanulmányában, hogy Oroszország tavaly
október végén is kilépett a megállapodásból, ám négy nappal később mégis
hozzájárult az egyezmény meghosszabbításához. Az Oxford Economics elemzői
kiemelik ugyanakkor azt is, hogy a helyzet ezúttal más a tavalyihoz képest, és
ez elejét veheti az orosz döntés gyors megváltoztatásának.
Tavaly októberben ugyanis a globális élelmiszerárak sokkal
magasabbak voltak, mint jelenleg: a kukorica 26 százalékkal, a búza 22
százalékkal volt drágább a mostani piaci árfolyamoknál. Az akkori orosz
kilépést követő még további árkiugrás negatív reagálásokat váltott ki számos
feltörekvő és fejlődő országban, de különösen Törökországban, így Oroszország
visszatért az egyezményhez.
Mérsékelt piaci reakció
Most azonban a sokkal alacsonyabb gabonaárak miatt a piac
kevésbé érzékeny. Ebben a helyzetben az orosz kilépés hatásai várhatóan
aránytalan mértékben sújtják Ukrajnát, amelynek Oroszországgal szembeni
alkupozícióját már korábban sem segítette, hogy több közép- és kelet-európai
ország megtiltotta az ukrán gabona importját. Ráadásul már az sem okozott
kifejezett reakciót a gabona világpiacán, hogy Oroszország az utóbbi hónapokban
jelentősen késleltette az Ukrajnába tartó teherhajók átvizsgálását, és ez
hátráltatta az ukrán exportot – áll az Oxford Economics keddi elemzésében.
A ház hangsúlyozza, hogy a piaci reakció most is mérsékelt:
a kezdeti csaknem 3 százalékos megugrás után a kukorica és a búza ára a keddi
kereskedésben az előző napi zárás alá esett vissza.
A cég véleménye szerint ez azt tükrözi, hogy Ukrajna tengeri
gabonaexportjának mennyisége már május óta alacsony, másrészt a piaci szereplők
is arra számíthatnak, hogy Oroszország ismét visszatér az egyezményhez.
Felére esett vissza
Az Oxford Economics adatai szerint a május-júniusi
időszakban – azóta, hogy Oroszország elkezdte a hajók átvizsgálásának
késleltetését – a tengeri kikötőkből induló ukrán gabonaexport 2 millió
tonnára, a korábbi mennyiség felére esett vissza. Mindehhez hozzáadva a közép-
és kelet-európai országok által a szárazföldi továbbítású ukrán gabonaimportra
kirótt tilalmat, az ukrán gabonaexport március óta 35 százalékkal, a júniusban
mért 4,7 millió tonnára csökkent (figyelembe véve azt is, hogy a folyami
exportkikötő kapacitása 1-1,3 millió tonnáról 2,2 millió tonnára nőtt).
Az Oxford Economics becslése szerint, ha a tengeri
gabonafolyóson áthaladó ukrán szállítások teljesen leállnak, további havi 2
millió tonna ukrán export veszhet el. Tekintettel arra, hogy a háború előtt
Ukrajna adta a világ gabonaexportjának 10 százalékát – az átlagon belül a
globális búzaexport 9, a globális kukoricaexport 15 százalékát –, a teljes
leállással ennek az ellátási kapacitásnak a fele eltűnne - áll a cég keddi
elemzésében.
Az Oxford Economics számításai szerint, ha az ukrán
gabonaexport havi 5-6 millió tonnáról 3 millió tonnára csökken, ez az idei év
második felében potenciálisan az ukrán hazai össztermék (GDP) 6 százalékának
megfelelő veszteséggel járna. A cég elemzői azonban megerősítették: nem hiszik,
hogy a gabonaegyezmény felfüggesztése sokáig tartana. Kína, Törökország és
Egyiptom ugyanis az ukrán gabonaexport három fő felvevője, és így erős törekvés
várható részükről az egyezmény megújítására.
Törökország kulcsszereplő
Mindemellett Oroszországnak továbbra is szüksége van
Törökországra kritikus fontosságú kereskedelmi partnerként, hiszen
Törökországtól olyan importcikkeket tud beszerezni, amelyeket Nyugatról már nem
importálhat.
Várható az is, hogy a jövő heti szentpétervári
Afrika-Oroszország csúcstalálkozón az élelmiszerellátási fennakadásokra
érzékeny afrikai országok megpróbálnak nyomást gyakorolni Oroszországra az
ukrán gabonaegyezmény megújítása végett - áll az Oxford Economics átfogó keddi
elemzésében.
