Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A CFE-szerződést 1990-ben írták alá Párizsban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján pedig elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A kiigazított szerződést azonban csak négy ország – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna – ratifikálta.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak nyilatkozva arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen következményekkel jár a CFE-szerződés orosz felmondása. Úgy vélekedett, nem lesznek közvetlen konzekvenciák, „mert valójában ez már egy élettelen mechanizmus volt”, és Oroszország ezzel a lépéssel de facto összhangba hozta a valósággal. Elismerte ugyanakkor, hogy ezen a területen, valamint „a fegyverzetellenőrzés, a stratégiai stabilitás területén nagy vákuum keletkezik, amelyet sürgősen be kell tölteni elméletileg új nemzetközi jogi aktusokkal, amelyek szabályoznák ezt a helyzetet”.
„Ez gyakorlatilag az egész világ érdeke, de ehhez szükségünk van működő kétoldalú kapcsolatokra számos állammal, amelyekkel jelenleg nem rendelkezünk, és nem is a mi hibánkból” – hangsúlyozta Peszkov.
A „kiigazított” szerződést mindössze négy ország írta alá
A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállamának (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján pedig elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A kiigazított szerződést azonban csak négy ország – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna – ratifikálta.
Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre „lelkiismeretesen a dokumentumot”.
Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Moszkva ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.
A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát valósággal”. Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.
A dokumentum szerint
„az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.
„A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak” – hangzott az indoklás.
A szerződés felmondását előzetesen az orosz törvényhozás mindkét háza jóváhagyta.
