Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója, aki Londonban
mutatta be a valutaalap felülvizsgált helyzetértékelését, tájékoztatóján
közölte:
a szervezet a brit hazai össztermék (GDP) 0,4 százalékos növekedését valószínűsíti 2023 egészére.
Az IMF alig egy hónapja kiadott köztes prognózisában még 0,3
százalékos idei egész évi brit GDP-visszaesés szerepelt.
Az új IMF-előrejelzés összhangban van a friss aktivitási
adatokkal
Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport
és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered
Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése
szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor szezonálisan
kiigazított előzetes kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) májusban 53,9
volt, így - bár valamelyest csökkent az áprilisi adathoz képest - továbbra is
jóval a bővülés és a visszaesés határát jelző 50-es szint felett jár.
Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence
üzleti főközgazdásza az előzetes felméréshez fűzött értékelésében közölte,
az új BMI-adatokból 0,4 százalékos GDP-bővülés vezethető le.
A Nemzetközi Valutaalap keddi prognózisa szerint 2024-ben 1
százalékos, 2025-ben és 2026-ban 2 százalékos növekedés várható a brit gazdaságban.
Krisztalina Georgieva szerint a jelentős pozitív
felülvizsgálatot az energiaárak gyors csökkenése, a brit EU-tagság
megszűnésének (Brexit) gazdasági következményeivel kapcsolatos aggályok
enyhülése, valamint a pénzügyi stabilitás javulása indokolja.
Az IMF vezetője a pénzügyi stabilitás javulásának
említésével alig burkolt utalást tett arra a szinte példátlan piaci
felfordulásra, amely az előző brit miniszterelnök, Liz Truss vezette kormány
tavaly ősszel bejelentett hatalmas ívű adócsökkentési programját követte.
Az adóprogram bejelentésére a piac súlyosan negatív
árfolyam-korrekciókkal reagált
Mélységi rekordokra – egyes időszakokban az
árfolyamparitás közelébe - zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, és az
irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög
államadósság-finanszírozás költségeit.
A szélsőségesen heves – rendkívüli jegybanki intervenciót is
szükségessé tévő - negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci
szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési
program finanszírozhatóságát.
Az ügybe - alig 45 nappal megválasztása után – belebukott
Liz Truss is, miután az adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar
miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult. A
jelenlegi brit kormány – Liz Truss utódjával, Rishi Sunak miniszterelnökkel az
élén – novemberben átfogó költségvetési konszolidációs programot terjesztett
elő, amely a Truss-kabinet gyakorlatilag összes adópolitikai intézkedését
visszavonta.
Keddi londoni tájékoztatóján az IMF vezérigazgatója is
hangsúlyozta azt a véleményét, hogy
nem most van itt az ideje az adócsökkentéseknek, mivel a brit költségvetés jelenleg nem viselne el ilyen intézkedéseket.
Krisztalina Georgieva elismerően szólt ugyanakkor a mostani brit kormány „határozott és
felelősségteljes" korrekciós lépéseiről.
Georgieva keddi dicsérő szavai komoly fordulatot tükröznek,
az IMF ugyanis az előző brit kormány tavaly szeptemberi adócsökkentési
programját szokatlanul nyílt és éles hangvételű bírálattal illette.
