Ami most a katolikusok támogatása mellett mégis idehozta, az az
ukrajnai háború. Magyarországnak és Ukrajnának 134 kilométeres
(85 mérföldes) közös határa van, de más uniós vezetőkkel
ellentétben Orbán Viktor elutasította a Kijevnek nyújtott katonai
támogatást, és fenntartotta kapcsolatait az orosz elnökkel,
Vlagyimir Putyinnal. „Ez egy utazás lesz Európa közepére is,
amely felett továbbra is a háború jeges szelei fújnak” –
mondta a pápa a látogatása előtt.
Az argentin pápa korábban már
járt Kelet-Európában – 2019-ben Romániában, 2021-ben pedig
Szlovákiában. Útban Szlovákiába több órára megállt, hogy
Budapesten
misét celebráljon a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
záróeseményén. A pápa megígérte, hogy visszatér, és a gondos
római magyar diplomácia vezetett ehhez a látogatáshoz, amelyet a
kormánypárti média úgy mutat be, mint Orbán Viktor diplomáciai
diadalát, sőt, mint esélyt arra, hogy véget vessen az ukrajnai
háború miatti nemzetközi elszigeteltségének – zárja
gondolatait a budapesti pápalátogatásról a bbc.com.
A kifutópályán Semjén Zsolt
magyar miniszterelnök-helyettes és két népviseletbe öltözött
gyermek fogadta őt, akik sót és kenyeret kínáltak neki, ami
számos kelet-európai kultúrában hagyományos üdvözlési
szertartás – írja a vaticannews.va.
Populizmus és háború
Mint ismert, a pápa a delegációk
bemutatása után autóval a budapesti Sándor-palotába utazott. Ott
udvariassági látogatást tett Novák Katalin köztársasági
elnöknél és Orbán Viktor miniszterelnöknél, majd a civil
társadalom képviselői és a diplomáciai testület tagjaival
találkozott az egykori Karmelita Kolostorban, amely ma a
miniszterelnök székhelye.
A Reuters cikke szerint Ferenc
pápa pénteken magyarországi útjára indulva élesen
figyelmeztetett az Európában erősödő nacionalizmus veszélyeire,
és azt mondta a magyar kormány képviselőinek, hogy a migránsok
befogadása a kontinens többi részével együtt a kereszténység
igazi jele lenne. A kormány vezetőihez, köztük Orbán Viktor
miniszterelnökhöz – aki már többször összeütközésbe került
az Európai Unióval – intézett kemény hangú beszédében Ferenc
a pápa a „populizmus önreferenciális formáinak” és a
szigorúan nacionalista érdekeknek az elutasítását is sürgette.
Az 59 éves Orbánnak és a pápának
eltérőek a nézetei a Közel-Keletről és Afrikából Európába
irányuló migráció kezeléséről, Ferenc pápa szerint ugyanis a
szegénység elől menekülő migránsokat be kell fogadni. Orbán
Viktor azonban – folytatja a Reuters –, akinek kormánya
acélkerítést épített a szerb határon, hogy távol tartsa a
migránsokat, nem engedi, hogy Magyarországot „bevándorló
országgá” változtassák, mint amilyenné szerinte más európai
országok váltak.
A béke embere
A pápa a Dunára néző elnöki
palotában mondott beszédében, miután külön-külön
négyszemközti megbeszélést folytatott Novák
Katalin és Orbán Viktor köztársasági elnökkel,
Szent Istvánt, a keresztény Magyarország 11. századi alapítóját
idézte. „Azok, akik kereszténynek vallják magukat, a hit
tanúinak társaságában arra kapnak meghívást, hogy tanúságot
tegyenek, és mindenkivel közösen ápolják az evangélium által
inspirált humanizmust, amely két alapvető úton halad: elismerjük,
hogy az Atya szeretett gyermekei vagyunk, és testvérekként
szeretjük egymást" – mondta az egyházfő.
Novák Katalin a pápához intézett
beszéd előtti nyilatkozatában az egyházfőt a béke embereként méltatta, és arra kérte, hogy tegyen meg mindent a Magyarország
keleti határán dúló háború mielőbbi megállításáért.
Magyarország támogatja a szuverén Ukrajnát, de még mindig erős
gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Orbán kormánya
elutasította, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának. Miközben a
pápa gyakran felszólított a fegyverkereskedelem általános
betiltására és a fegyvergyártás csökkentésére, azt is mondta,
hogy erkölcsileg elfogadható fegyvereket küldeni Ukrajnának, ha
azokat önvédelemre használják – olvasható a reuters.com-on.
Vállalta a kockázatot
A The New York Times szerint Ferenc
pápa a magyar keresztényeket akarja „újra befogadni”, de
egyesek aggódnak, hogy a látogatás muníció ad az ország
vezetőjének, aki szinte minden, a pápa számára fontos kérdésben
az ellenkező oldalon áll. 10 éves pápasága során, amelynek
során az egyházfő számos erős emberrel és diktátorral
találkozott már, hogy megvédje nyáját, valamint az emberi
jogokat és a békét, ritkán került szembe vendéglátóival,
ehelyett inkább a megegyezés területeit kereste, még akkor is, ha
ez azzal a kockázattal járt, hogy legitimálja az általa
visszataszítónak tartott politikát – folytatja cikkében a
nytimes.com.
Elemzők szerint Orbán
Viktor egyszerűen azt teszi, amihez a legjobban ért.
„Orbán az opportunisták királya” – mondta Matteo Zola
újságíró, az East Journal, egy Közép- és Kelet-Európával
foglalkozó online újság szerkesztője. „Magyarország olyan
központként akarja megmutatni magát, amely köré el lehet
képzelni a Moszkva és Európa vagy a Nyugat közötti párbeszéd
kiépítését. És a pápa útja legitimálja ezt a szerepet”.
Felvenni a kesztyűt
A magyarországi közvélemény
azonban, beleértve a katolikusokat is, annyira támogatja Orbánt a
migránsok kérdésében, hogy elemzők kételkednek abban, hogy még
ha Őszentsége valóban fel is venné a kesztyűt, ez akkor is
számítana-e. „A migrációról mondott szavainak súlya –
mondta Stefano Bottoni, a Firenzei Egyetem Budapesten élő
történésze – nulla".
A helyi egyházi és civil hatóságok
mellett a háromnapos látogatása
során az egyházfő találkozik migránsokkal és szegény
emberekkel, menekültekkel, fogyatékkal élő gyermekekkel és
fiatalokkal egyaránt.
Vasárnap délelőtt a budapesti
Kossuth
Lajos téren szentmisét celebrál az ország
katolikus híveinek, délután pedig a tudományos világ és
kulturális élet szereplőivel találkozik, mielőtt visszautazik
Rómába.
