Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt hónapokban gyengülő trendbe került az orosz valuta, és kedden már közel 80 rubelt kellett adni egy dollárért, aminél gyengébb rubelárfolyamot csak tavaly, a szankciók bevezetése utáni hetekben láttunk, egyébként évek óta nem fordult ez elő. Egy euró 86-87 rubelt ér, ez is közel egy éves rubelmélypont.
Összeomlás után fordulat
A háború megindítása előtt az orosz fizetőeszköz árfolyama viszonylag stabil volt, nagyjából 70-75 között a dollárhoz képest, majd a háború megindítása után életbe léptetett szankciók után lényegében
összeomlott az árfolyam, lényegében megfeleződött a rubel értéke, egy dollárért több mint 150-et kellett adni belőle.
Ezt éles fordulat követte, miután az orosz kormány és jegybank korlátozásokkal és kamatemeléssel beavatkozott, majd amikor már zajlott az erős korrekció, bejelentették, hogy a barátságtalannak, vagy akár ellenségesnek tekintett országok csak rubelben fizethetnek az orosz gázért, pontosabban egy erre a célra létrehozott számlán át kell váltani devizájukat rubelre.
Mennybe menetel
Ezt persze megtehette volna maga a gázexportőr vagy az orosz jegybank is, de a szankciók bonyolították ezeket az ügyleteket, így gondtalanná vált a devizabevétel kezelése, amely ráadásul az akkor felszökő gázár miatt jócskán meg is növekedett. Ennek pszichológiai hatása is volt az orosz lakosság körében, akik ezután nem akartak már menekülni a rubelből, visszaállt a bizalmuk iránta.
A rubel erősödése ekkor olyan heves lett, hogy meg sem állt a háború előtti szinteknél, hanem átvágtatott azokon és jóval erősebb lett: június végén egy dollárért már csak 52-53 rubelt kellett adni. Ez megint csak szélsőséges érték volt, de aztán 60-65 között stabilizálódott az árfolyam egész decemberig.
Visszaeső exportbevétel
Az Európába irányuló gázexport csökkenésnek indult volumenében, de az emelkedő ár miatt még többletbevétel keletkezett belőle. Őszre már a korábbi töredékére esett az európai gázexport volumene, de ekkor adták el (nem kis részben Magyarországnak) a legdrágább áron. Az októberben tetőző gázár aztán rohamos csökkenésbe váltott, alaposan visszaesett az exportból származó bevétel.
Az utóbbi hónapokban már a jóval alacsonyabb gázár és a töredékére esett export már igen erősen lecsökkentette az euróbevételt, Kínának pedig vélhetően az európainál sokkal olcsóbban tudják eladni a gázt. A gáznál is fontosabb orosz devizaforrás a kőolaj, melynek ára ugyancsak elszállt a háború első szakaszában, de már rég visszatért a háború előtti szintre, ugyanakkor az orosz olajat a szankciók miatt csak nagy diszkonttal, a Brent árának nagyjából kétharmadáért tudják eladni.
Merre tovább?
Az orosz exportbevétel így alaposan visszaesett, a fizetési mérlegnek jelentős hiánya lett, ami óhatatlanul a rubel gyengüléséhez vezet. Önmagában a mostani árfolyam még vélhetően nem lenne problémás, hisz sokkal még nem gyengébb a háború előttinél, a kérdés, hogy megáll-e a folyamat például a korábban az olajexportból feltöltött vagyonalap felhasználásával, vagy folytatódik a gyengülés a piaci folyamatoknak megfelelően.
