Nem mintha a versenyjogi vizsgálatok nélkül nem lenne bajuk
a tech óriásoknak: a layoffs.fyi, a technológiai cégektől történt
elbocsátásokat naprakészen követő oldal március 30-án 156242 megszűnt
munkahelyről adott számot. Nyilván a mamutok – azaz például a Google, a Facebook,
az Amazon, a Twitter, a Netflix – neve hallatán jobban felkapják a fejüket az
emberek, de a sor végtelen, egészen kicsi cégek is rákerülhetnek a lejtőre.
Az utóbbi időszakban a technológiai szektor azért került – ismét
– fókuszba, mert egy egészen különös jelenség ütötte fel a fejét.
A nagy hal felfalja a kis halat?
Ha egy mondatban kellene vázolni a gyilkos vállalati
felvásárlás, azaz a killer acquisition lényegét, akkor úgy foglalható össze,
hogy egy tőkeerős vállalat azzal a céllal vásárolja fel a kisméretű, ígéretes innovációt
fejlesztő versenytársát, hogy ezt követően a termékfejlesztését meggátolja, a társaságot
elsorvassza, és ezáltal csökkentse a versenyt.
Az ügyvéd ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a gyilkos
vállalatfelvásárlások nemcsak a technológiai területen jellemzőek, hanem más
iparágakban – így például a biotechnológiai szektorban, illetve az igen
tőkeigényes gyógyszerpiacon is – megfigyelhetőek.
Az elmúlt években olyan gyakorivá váltak ezek a jelenségek,
hogy mind a tengerentúlon, mind pedig az Európai Unióban jogalkotói és
versenyhatósági lépéseket kellett tenni.
A probléma abban rejlik, hogy a gyilkos cégfelvásárlások gyakran
a fúziókontroll radarja alatt maradnak. Ennek oka, hogy az ilyen jellegű akvizíciók
célpontjai általában korai fejlődési fázisban lévő start-upok, amelyek alacsony
(vagy nulla) árbevétellel rendelkeznek és amelyek így nem ütik meg a fúziós
bejelentési küszöbszámokat.
Európai uniós válaszok
A jelenség visszaszorítására és ezáltal a verseny védelmére
az Európai Unió két fő választ adott.
Egyrészt, az Illumina / Grail fúzió kapcsán innovatív módon
értelmezte az uniós fúziókontroll rendeletet: az összefonódás ugyan nem volt
engedélyköteles, azonban az Európai Bizottság az uniós verseny védelme
érdekében arra kötelezte az Illumina kaliforniai biotechnológiai vállalatot,
hogy válassza le a korábban magába olvasztott Grail – rákteszt fejlesztésében aktív
– céget.
Ez az bizottsági határozat jelenleg az EU Bíróság
felülvizsgálata alatt áll, azonban Bassola Bálint szerint az valószínűsíthető,
hogy az uniós jogalkalmazó a Bizottság álláspontját fogadja el. Ugyanakkor
hozzáteszi, hogy az M&A tranzakciókat tervező felek számára az Európai
Bizottság új gyakorlata komoly kockázatokat is hordoz, hiszen a nettó
árbevételi küszöbszámokhoz képest sokkan nehezebben prognosztizálható, hogy az
uniós versenyhatóság górcső alá fogja-e venni a szóban forgó fúziót.
Másrészt pedig az EU megalkotta a digitális piacokról szóló
jogszabályt (Digital Markets Act), amely arra kötelez egyes nagyméretű digitális
platformokat (úgynevezett kapuőröket), hogy bejelentsék az Európai Bizottságnak
az általuk tervezett vállalatfelvásárlásokat.
Amerikai antitröszt
lépések
Néhány évvel ezelőtt
az Amazon felvásárolta a Kiva Systems robotikai vállalatot, amelyet gyorsan
magába olvasztott. Utólag visszanézve az a kép rajzolódik ki, hogy a Kiva
Systems fejlett logisztikai technológiája hasznos lehetett volna az Amazon
versenytársainak, amelyek azonban a felvásárlás miatt elestek a Kiva Systems innovatív
termékének a használatától.
Arra is van azonban
példa, hogy az amerikai versenyhatóság beleáll a helyzetbe: ez történt 2019-ben,
amikor a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium az elé gördített akadályt, hogy a
Visa felvásárolja a Plaid nevű fintech vállalatot, amely innovatív termékével hatásos
versenyt kívánt támasztani a Visa-val szemben a online debit szolgáltatási
piacon.
Magyar szabályok
A magyar jogalkotó az uniós tagállamok között – Ausztria és
Németország mellett – úttörő volt ezen területen, ugyanis a Gazdasági
Versenyhivatal javaslatára bevezetett egy olyan fúziós szabályt, amely alkalmas
arra, hogy a verseny torzítására törő gyilkos cégfelvásárlásokat kontroll alá
vonja.
A versenytörvény szerint ugyanis akkor is be kell jelenteni a
vállalati összefonódást, ha „nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős
mértékben a versenyt”, feltéve, hogy az érintett vállalkozáscsoportok nettó
árbevétele együttesen az 5 milliárd forintot meghaladja.
Digitális kihívások
Az alapkérdés, hogy hogyan kezeli a versenyjog a digitális
piacok kihívásait, ahol egy sikeres innováció, vagy annak megszerzése nagyon
komoly versenyelőnyt tud jelenteni. Bassola Bálint utalt arra, hogy pár éve még
senki sem gondolta volna, hogy a TikTok ilyen szédületes karriert fut be, azaz
a versenyhelyzet rendkívül gyorsan változik.
Az Ifjúságkutató
Intézet márciusban közzétett kutatása szerint látogatószámban a Facebook-ot a
YouTube és a TikTok követi, utóbbi a magyar fiatalok körében sokkal népszerűbb
lett a korábbi évekhez képest. A TikTok-ot a 15–19 évesek több mint négyötöde
(82%) veszi igénybe.
