Több mint 33 ezer ember halt meg a törökországi és a szíriai földrengésekben, és vannak olyan becslések, amelyek szerint ez a hatalmas szám akár meg is duplázódhat.
Ebben a helyzetben az elsődleges teendők - az életmentés és a kárelhárítás mellett - a hatóságoknak további dolguk is akad bőven, ugyanis a térséget ellepték a fosztogatók, illetve az is körvonalazódik, hogy
Törökországban súlyos hiányosságok vannak az építési engedélyek kiadása körül.
A hanyag és korrupt szabályozás tragédiákhoz vezet
Tény ugyan, hogy a földmozgások által érintett régió a föld egyik szeizmikusan legaktívabb területe, ám ez a tény önmagában nem magyarázza meg a katasztrófa kirívóan drámai mértékét. Annak, hogy ennyi áldozatot és ilyen mértékű pusztítást okoztak a földrengések, jól körülírható egyéb okai is vannak.
Az elmúlt fél évszázadban Törökországot több pusztító földrengés is megrázta, tehát nem nevezhető váratlannak a mostani tragédia.
A közelmúltban több építész és kutató jelezte, hogy számos épület születik meg úgy, hogy nem felel meg semmiféle földrengésvédelmi építési szabályzatnak.
Ahogyan például a Mérce cikke rámutat, a legutóbbi hasonló léptékű 1999-es földrengés utáni tiltakozások végül letartóztatásokhoz is vezettek, hiszen
volt olyan vállalkozó, akit azt követően vettek őrizetbe, hogy lehallgatott telefonbeszélgetésekben elmondta, tengeri homokot kevert össze betonnal, hogy spóroljon az építkezések költségein.
A reformok elmaradtak
Akkor a kormányzat reformokat ígért, de konkrét lépések mégsem születtek, sőt az építési szabályozás lazítása és a kormányzati politika még tovább is segítette is az előírások kijátszását.
A Török Mérnöki és Építész Kamara isztambuli vezetője, Pelin Pinar Giritlioğlu például a Toronto Star-nak arról beszélt, hogy a törökországi építkezések a jogszabály-módosítások óta papíron jogszerűen zajlottak, de valójában súlyos biztonsági kockázatokat rejtettek magukban.
A legutóbbi parlamenti választások előtt 2018-ban például olyan törvényt fogadtak el, amely lehetővé tette, hogy a 2017 előtt emelt épületek, amelyek korábban nem feleltek meg a katasztrófavédelmi követelményeknek, díj ellenében mégis üzemeltetési engedélyt kapjanak. Ezzel az intézkedéssel 13 millió építményt legalizáltak.
Hajtóvadászat indult a felelősök becserkészésére
A minap Fuat Oktay török alelnök bejelentette, hogy 131 gyanúsított személyt azonosítottak, akik felelősek lehetnek az épületek összeomlásáért, továbbá arról is beszélt, hogy a tíz érintett tartományban már különleges nyomozóegységeket állítottak fel az ügy felgöngyölítésére.
A BBC információi szerint a török rendőrség már legalább 12 olyan embert letartóztatott, akiknek köze van a 7,8-as erősségű rengésekben megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott mintegy 25 ezer épület valamelyikének kivitelezéséhez.
