Szinte minden tagállam megpróbálta mérsékelni a háztartások energiaválság és az infláció okozta költségnövekedését, a magyar válságkezelésnek ugyanakkor voltak sajátosságai – derül ki az Európai Unió háttérintézménye, az Eurofound összefoglalójából.
Jobb helyzetből indultak a magyar háztartások
Magyarországon a háztartások a rezsiköltségeket már évek óta rögzített áron fizették az energiaárak jelentős piaci emelkedése idején. Ezzel szemben Európa többi országában egyre fokozódó terhet jelentett már 2021 őszén az áremelkedés. A tagállamok többsége sokáig nem avatkozott be a piaci folyamatokba, így a jobb jövedelemmel rendelkező nyugat-európai országokban is kezdett komoly kihívást jelenteni már a közepes jövedelmű háztartásoknak is a számlák kifizetése.
A legtöbb tagállam eleinte nem hozott intézkedést a piaci árak letörésére, a lakossági kiadásokat egyszeri, vagy átmeneti szociális juttatásokkal próbálták mérsékelni. Ezek bevezetése ugyanakkor eltérő volt:
- Ausztria, Portugália és Málta a polgárok nagyobb csoportjainak nyújtott egyszeri támogatást, leginkább az alacsony és közepes jövedelműeknek.
- Franciaország, Szlovákia, Lettország, Olaszország és Spanyolország átmenetileg több hónapon át folyósított szociális juttatást az alacsony jövedelműeknek.
Az egyszeri, vagy átmeneti kifizetések mellett több tagállam döntött a már meglévő juttatások emeléséről, illetve egyes munkáltatói kifizetéseket és a közlekedést érintő költségeket támogatták.
- Szociális juttatások inflációhoz igazítása: Ausztria, Finnország, Franciaország, Szlovákia, Spanyolország.
- Családi pótlék emelése: Ausztria, Ciprus, Németország, Szlovákia.
- Lakhatással összefüggő költségek mérséklése: Csehország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Spanyolország
- Egyéni és közösségi közlekedés díjainak mérséklése: Ausztria, Franciaország, Szlovénia, Írország.
Az energiaszámlák csökkentésére várni kellett
A legtöbb tagállamban a rendkívüli szociális támogatások nem mérsékelték érdemben a lakosság növekvő terheit, ezért idővel szinte minden tagállam bevezetett valamilyen rezsiintézkedést. Ez eleinte egyszeri állami hozzájárulás volt az energiaszámlák fedezésére, a tagállamok mintegy fele fizetett ilyen juttatásokat elsősorban az alacsony jövedelmű háztartásoknak, de nem volt példa nélküli a közepes jövedelműek támogatása sem. A hozzájárulásnak a leggyakoribb formája a közvetlen havi kifizetés volt, ami több országban bizonyos fogyasztás felett járt.
Később tartósabb rezsicsökkentési intézkedéseket is meghoztak a tagállamok:
- Az áfa és a lakossági energiát terhelő adók csökkentése: Belgium, Bulgária, Ciprus, Finnország, Lengyelország, Spanyolország, Ausztria, Hollandia, Portugália és Szlovénia.
- Árstop: Ausztria, Észtország, Magyarország, Málta, Románia, Szlovénia, Svédország, Lengyelország
Sokkoló volt az üzemanyagok árának emelkedése
Egyedül Magyarországon rögzítette a kormány az üzemanyagok árát. Éppen ezért idehaza nem volt szembetűnő, hogy valójában mekkora sokkot okozott a tankolási költségek megugrása a lakosságnak. Eleinte a tagállamok nem nyúltak a benzin és a gázolaj árához, idővel ugyanakkor a legtöbb országban állami beavatkozásra is sor került.
Ezek a kedvezmények a legtöbb országban adócsökkentéssel váltak elérhetővé. Sok ország literenkénti kedvezmény bevezetésével mérsékelte a költségeket,
Görögország és Svédország pedig ezen a területen is közvetlen támogatásokat nyújtott, elsősorban a vidéki térségekben élőknek és az ingázóknak.
Teret nyert a háztartások zöld átállásának támogatása
A tartósan magas energiaárak és a megugró infláció az Európai Unió szinte összes tagállamában arra ösztönözte a kormányokat, hogy a lakosság energiatakarékossági, fogyasztáscsökkentési törekvéseit segítsék állami forrásokból. Egyes tagállamok nem pénzbeli energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be.
Magyarország az uniós átlag feletti támogatást vezetett be a lakossági napelem-beruházások támogatásán keresztül
- Háztartási megújuló energia támogatása: Lettország, Luxemburg (17 ezer euró), Magyarország (7250 euró), Litvánia (3250 euró), Ciprus (1000 euró).
- Zöld mobilitás támogatása: Franciaország, Ciprus, Luxemburg, Svédország.
- Háztartások energiahatékonyságának növelése: Lettország, Hollandia, Norvégia.
- Régi elektromos készülékek cseréjének támogatása: Görögország.
- Spórolási útmutatók kidolgozása: Spanyolország, Szlovénia.
A jövedelmek tartós emelése a hosszú távú gyógyír
Az Eurofound előrejelzésében kiemelte: egyelőre nem lehet magabiztosan állítani, hogy túl vagyunk az energiaválságon. Az sem látható, hogy a megugró élelmiszer- és energiaárak mikor stabilizálódnak, és hosszú távon milyen szinten maradnak a lakosság alapvető kiadásai.
Éppen ezért a jövedelmek és a fizetések emelése, az újonnan kialakult árakhoz igazítása jelent tartós megoldást az árválságra.
Fontos, hogy folytatódjanak azok a beruházások, amelyek a lakosság energiahatékonyságát segítik elő, és a zöld átállást, vagyis a megújuló energiaforrásokat helyezik előtérbe.
