Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uralkodói feladat ellátásra készülve III. Károly sokszor nem rejtette véka alá véleményét különböző kérdésekben az elmúlt évtizedekben. Szókimondását támogatói díjazták, bírálói azonban úgy látták, hogy pozíciójával összeegyeztethetetlenül avatkozik be a közügyekbe. Uralkodóként a hagyományok szerint vissza kellene fognia magát, kérdés, hogyan értelmezi ő új helyzetét - firtatja a jövőt a Reuters.
Még hercegként a 70. születésnapjára készült, 2018-ban bemutatott dokumentumfilmben igyekezett eloszlatni az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. Mint mondta, nonszensz az a feltételezés, hogy királyként ugyanott fogja folytatni közszerepléseit, ahol hercegként abbahagyta. A két helyzet teljesen más. Arra a kérdésre, miszerint folytatná-e kampányolását bizonyos ügyek mellett, egyszerűen válaszolt: "Nem, nem fogom. Nem vagyok hülye."
Talán nem lesz ilyen könnyű
Ennek az ígéretnek a betartása azonban talán nem lesz ilyen könnyű. Egy ideje ugyanis bonyolult helyzetben van, nehéz kialakítania saját imázsát és megteremtenie saját közéleti hagyatékát. Károly hosszú ideje a "senki földjén rekedt" a monarchia hagyományait megtestesítő édesanyja, Erzsébet királynő és a királyság fiatalos, modern változatát képviselő fia, Vilmos herceg között.
Így egyfajta ellentmondás alakult ki aközött, hogy miközben ösztönösen a konzervativizmust képviseli - amit a modern építészeti megoldásokat elutasító megszólalásai sugároztak -, a mai kor fő problémáiban, a klímaváltozás, vagy a zöldenergia ügyében hangoztatott aktivista véleménye a progresszív liberálisokéra emlékeztet.
Aggódó rokonok
Catherine Meyer 2015-ben megjelent biográfiájában arról írt, hogy a királyi család tagjait aggasztja az a lehetőség, hogy Károly királyként tovább folytatva viselkedését egyfajta aktivista monarchiát fog vinni, főként a környezetvédelmi ügyekben. Ez a veszély állítólag magának Erzsébet királynőnek is gondot okozott.
Az aggódók szerint kérdéses, hogy Károly képes-e összeegyeztetni szenvedélyes természetét, amelynek engedve celebként viselkedik, és a királyi szereppel járó, távolságtartó magatartást. Az íratlan brit alkotmány szerint az uralkodónak a politika felett kell maradnia, és a királynő hét évtizedes uralkodása alatt töretlenül tartotta magát ehhez. "Fogalmam sincs, mit gondolt a politikáról, pedig tíz éven át voltam miniszterelnök" - mondta ezzel kapcsolatban a munkáspárti Tony Blair, aki 1997 és 2007 között vezette az országot.
Sikeres kezdeményezés
A volt trónörökös már csak azért is ragaszkodhat aktivizmusához, mert annak vannak eredményei. Legnagyobb személyes teljesítménye a Prince's Trust jótékonysági alap létrehozása és fenntartása, amely segíti a 11-30 éves briteket tanulni, szakmát szerezni, és ennek segítségével munkát találni vagy vállalkozást indítani.
Ezt a szervezetet 40 éve alapította, amikor óriási volt a munkanélküliség és a társadalmi elégedetlenség a szigetországban. Az alap azóta több mint egymillió embernek segített, és Károly úgy véli, bűnös hanyagság lett volna a részéről, ha nem próbált volna tenni valamit az ország súlyos gondjainak enyhítése érdekében.
Magyarázat vagy megmagyarázás
Másik látványos kezdeményezése a Poundbury projekt. Ennek keretében az Anglia délnyugati részén lévő, középkori Dorchester városát bővítik a királyi család tulajdonában lévő Cornwall hercegség 400 hektáros részén. Ezt Károly konzervatív építészeti nézeteivel összhangban végzik. A kritikusok szerint az 1987-ben kezdődött és 2025-ig tartó projekt egyfajta skanzent eredményez, a támogatók és sok helyi érintett szerint viszont sikeres a kezdeményezés.
"Talán nem kellene meglepődnöm azon, milyen sokan nem látnak a mögé, amit csinálok - mondta Károly egyik nyilatkozatában. - Sokan úgy gondolják, vagy elhiszik, hogy csak ugrálok egyik témáról a másikra" - utalt arra, hogy az építészet, a klímaváltozás, az természetes gyógyászat, a zöldenergia és a mezőgazdaság ügyében is megszólalt. A magyarázat szerinte az, hogy ezek a jelenségek, amelyekről beszél, összefüggenek egymással. Erre akarja felhívni a figyelmet.
Titokzatos találkozók
Mindennek azonban nagyobb súlyt ad, főként, hogy immáron közjogi státusza van, hogy 2013-ben kiderült, 36 alkalommal találkozott miniszterekkel az azt megelőző három évben. Két évvel később egy bírósági döntés nyomán nyilvánosságra kellett hozni azt a 40 levelet, amelyet ő és tanácsadói váltottak miniszterekkel.
A témák a megfizethető vidéki lakhatástól az élelmiszerek és a kórházi ellátás minőségén át a történelmi épületekre és az Irakba küldött brit katonákra fordítható erőforrásokig terjedtek.
Károly legutóbb júniusban keltett feltűnést azzal, hogy bírálta a kormány kezdeményezését, amelynek értelmében ügyük elbírálásának idejére áttelepítenék a menekülteket az afrikai Ruandába.
Az biztos, hogy ha hozzá akar szólni a kormányzáshoz, akkor mostantól meglesz erre a lehetősége. Új szerepkörében ugyanis minden héten magánaudiencián fogadhatja a miniszterelnököt, amelyen megvitathatják a kormány politikáját.
Rebellis király?
"Színesíti közéletünket Károly herceg jelenléte, ám ez korántsem maradna ilyen elbűvölő, ha megpróbálná ugyanezt folytatni királyként is. Az ugyanis komoly alkotmányos problémákat vetne fel" - mondta a kormány egyik tekintélyes, meg nem nevezett minisztere korábban a Timesnak.
Ehhez csatlakozik Tom Bower véleménye, aki Károly 70. születésnapja alkalmából biográfiát írt róla. Mint mondja, Károlynak van véleménye a világról és ezt meg akarja osztani a világgal. Nem akar megfelelni a vele szemben támasztott várakozásoknak, azaz egyfajta rebellis. Ezért, ha ezt folytatva lázadó király lesz, akkor veszélybe sodorja a monarchiát.
Trónörökösként a cornwalli birtok biztosította fő bevételi forrását. A birtok nagyjából 50 millió dollár éves bevételt termelt, ebből ő és leszármazottai 30 millió dollárt kaptak. Ezenfelül a szuveréneknek járó támogatásból 2,5 millió dollárt kapott. Ennek nagy részét elvitték a hercegi háztartás költségei, köztük a 132 alkalmazottnak fizetett évi 7,3 millió dollár bér.
Szuverén államfőként már jóval nagyobb büdzsének lesz a feje: a koronabirtok egy éve 700 milliós bevétellel, 475 millió dolláros profittal zárt. Ennek mintegy háromnegyede azonban szintén a brit kincstárat illeti, a maradék 25 százalék marad a királyi család kezében.
