Lengyelország kormánya jóváhagyta a szélenergiával kapcsolatos szabályozás módosítására vonatkozó javaslatot, amely megkönnyítheti a fejlesztőknek, hogy a szárazföldön szélturbinákat telepítsenek - adata hírül a Notes from Poland. Az új szabályok hatályon kívül helyezik azokat a korábbi rendelkezéseket, amelyeket ugyanez a kormánykoalíció hat évvel ezelőtt hozott. Az akkori döntéssel egy csapásra tönkre tették a virágzó lengyel szélenergia-ipart.
A legfontosabb változtatás az úgynevezett 10H szabály érvénytelenítése, ami a 2016-os törvény legfontosabb eleme. E szerint szélturbinafarmoknak legalább tízszer olyan távol kell lenniük bármilyen épülettől, mint amilyen magasak. Ennek eredményeként Európa legkeményebb korlátozását fogadták el, ugyanis - ahogy Włodzimierz Ehrenhalt, a Vállalkozók és Munkaadók Uniójának (ZPP) vezető energetikai szakértője rámutatott - így az ország területének 99,7 százalékát kizárták a turbinák telepítésének lehetőségéből.
A másik legkeményebb regulázás Magyarországon történt. Azután, hogy 2010-ben a ma is regnáló kormányzati struktúra felállt, a 2006-2010 közötti, egyébként is óvatoskodva engedélyezett és létrejött magyar szélenergia ipar bővítése megfenekélett. Előbb visszavonták a már célegyenesben lévő második szélerőműves tendert, majd jegelték az iparágat. Egészen addig, míg 2016-ban Lázár János (akkori kancelláriaminiszter) által beterjesztett törvénymódosító javaslattal gyakorlatilag megtiltották új szélturbinák építését és üzembe helyezését. Ez a retrográd jogszabály viszont - a lengyellel ellentétben - mind a mai napig érvényben van.
Aktuális hír: a magyar intézkedés felülvizsgálatára kérte a kormányt az LMP - éppen olyan paraméterek beállítására tettek javaslatot, mint amire Lengyelország vált.
Egy virágzó ágazat elsorvasztása
Míg az új rendet bevezető utolsó "békeévben", 2015-ben 1266 MW szélenergia kapacitást telepítettek Lengyelországban (ami a második legtöbb volt az európai országok összehasonlításában), addig 2017 és 2019 között mindössze évi 34 MW-t. Ezután 2020 némi fellendülést hozott, majd 2021 januárjában rekordmennyiségű áram termeltek a szélturbinák. Abban a hónapban időnként az ország teljes elektromosenergia-igényének harmadát szolgálták ki. Összességében tavaly ez az energiaforrás adta az ország elektromosenergia-ellátásának nyolc százalékát.
A bölcs lengyel vezetés ezt látva kezdte kapiskálni, hogy talán mégsem döntött jól azzal, hogy padlóra küldte szárazföldi szélenergia-termelést, ezért már 2021-ben enyhítettek a szabályozáson. Lehetővé tették, hogy a helyhatóságok döntsenek arról, hol engedik meg szélturbinák telepítését. Most ezt a szabályt akarják szentesíteni oly módon, hogy a kormány a parlament elé terjeszti a 2016-os jogszabály módosítását.
Mindenkinek vannak elvárásai
Ennek alapján az önkormányzatok szinte szabadon dönthetnének a szélfarmok telepítéséről, azért szinte, mert azt azért előírnák, hogy a turbináknak legalább 500 méterre kell lenniük a legközelebbi épülettől. A döntés decentralizálásától azt remélik, hogy könnyebb lesz összehangolni a beruházói igényeket a lakossági elvárásokkal (például a generátorok keltette a zaj elleni kifogásokkal), mintha a kormány alkudozna a befektetőkkel és a helyiekkel.
A parlament várhatóan felfogadja a jogszabályt, mert bár néhány őskonzervatív kormánypárti képviselő kifogásolja, hogy a tornyok rombolják a lengyel táj hagyományos látképét, és ezért várhatóan vonakodni fog, hogy a zöld gombot nyomja meg a szavazásnál, az ellenék jelentős része igennel szavazhat. Egyikük a közösségi médiában nem mulasztotta el a lehetőséget, hogy gúnyolódjon a kormányon, amely szerinte nagy sikerként könyvelheti el saját korábbi ostoba szabályozásának megváltoztatását a helyes irányba.
