Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A JPMorgan Chase & Co. 18,9 milliárd dolláros együttes osztalékkal és részvény-visszavásárlást jelentet be, ami a legnagyobb a nagybankok között. Még úgy is, hogy a legnagyobb amerikai hitelező idén többet költ üzletfejlesztésre. A Bank of America és a Wells Fargo várhatóan 15,5 milliárd, illetve 15,3 milliárd dollárt fizet vissza a Barclays Plc. elemzőinek becslései alapján összeállított adatok szerint – közölte a Bloomberg.
„Mivel a bankok nem vásároltak vissza részvényeket a Covid alatt, a tavalyi év nagyon magas szintet hozott [az osztalékoknál], így csökkentették ezt a többlet tőkét" - mondta Jason Goldberg, a Barclays elemzője egy interjúban. "Minden bizonnyal a fokozott gazdasági bizonytalanság időszakában vagyunk, ugyanakkor valójában elég jó növekedési lehetőségeket látunk" – közölte a bankok helyzetéről.
Az éves stressztesztek, olyan vizsgálatok, amelyek arra kényszerítik a bankokat, hogy egy hipotetikus válságot vegyenek figyelembe, és az üzleti könyveik alapján becsüljék meg a veszteségeket, amelyekkel szembesülhetnek. A bankok ezeket a számokat arra használják, hogy felmérjék, mennyi tőkét fizethetnek ki a befektetőiknek. Az idei Federal Reserve által kötelezően előírt tesztek eredményeit csütörtökön teszik közzé, a bankok pedig az elkövetkező hetekben fogják nyilvánosságra hozni tőketervüket.
Tavaly az ország hat legnagyobb hitelezőjének osztalékfizetései csaknem felére emelkedtek, miután az ország legnagyobb bankjai a világjárvány idején hegyekben halmozták fel a felesleges készpénzt. Csak a Morgan Stanley megduplázta negyedéves kifizetését, miközben 12 milliárd dollárnyi részvény-visszavásárlást is bejelentett.
Ez nehezíti majd az adatok összehasonlítását az ideiekkel. De a visszaesésben nemcsak a tavalyi magasabb bázis játszik szerepet, hanem az is, hogy a bankok azzal a félelemmel is küzdenek, hogy a nagyon magas inflációs szint és a központi bankok erőfeszítései a kamatemelésekkel annak megfékezésére, majd korlátozni fogják a gazdasági növekedést. Ezt tetézi Oroszország ukrajnai inváziója, amely világszerte geopolitikai bizonytalanságot okozott.
Milyen válságot élnének túl a nagybankok?
A Fed idei stressztesztjének forgatókönyve szerint egy súlyos globális recesszió üt be a világgazdaságban, amelyet a kereskedelmi ingatlan- és vállalati adósságpiacok fokozott válsága kísér majd. A világjárvány hatását jelzi, hogy a hipotetikus visszaesést felerősíti a távmunka elhúzódó folytatása, ami nagyobb kereskedelmi ingatlanár-csökkenéshez vezet, ami viszont átgyűrűzik a vállalati szektorba, és hatással van a befektetői hangulatra.
A forgatókönyv szerint az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta 10 százalékos csúcsot ér el, a bruttó hazai össztermék reálértéke 3,5 százalékkal csökken a tavalyi év végéhez képest, és a részvényárak 55 százalékkal esnek. Emellett a magasabb munkanélküliség és az alacsonyabb kereslet miatt az infláció meredek, 2022 harmadik negyedévére 1,25 százalékos éves rátára történő csökkenését is tartalmazza.
Történelmileg ezek a vizsgák frusztrációt és aggodalmat váltanának ki a Wall Street-en, és a Fed-nek végül alá kellene írnia a hitelezők tőke terveit. Most a bankok túlnyomó többsége átmegy a vizsgán, miután jobban megismerte a gyakorlatokat, és már nincs szükségük a Fed jóváhagyására, amíg a megállapított tőkeminimum felett maradnak.
