A Mitsubishi Heavy Industries (MHI) cégcsoport szinten foglalkozik az ipar szén-dioxid-mentesítésével, a vállalatcsoport hajóépítő és fejlesztő cége, a Mitsubishi Shipbuilding pedig ennek az ideakeresésnek a tengeri rendszerintegrátori céljait veszi célkeresztbe. A Marine Future Stream nevet viselő projektben a teljes tengeri hajózás átalakítását tervezik (a szektor digitalizációjától a tengeri töltőhálózat kiépítésén át egy sor logikus, de mégis meglepő ötlettel álltak elő), melynek részeként a hagyományos hajóépítési módszerektől eltérő, innovatív mérnöki és szolgáltatási elképzeléseket is bőszen támogatják.
Az egyik ilyen tervről számolt be a Bloomberg, amikor megírta, hogy a Mitsubishi hajóépítői egy olyan hajó prototípusának megépítésén dolgoznak, mely a tengeri tevékenység dekarbonizációjához vezet közelebb - egészen pontosan: egy újfajta rakomány, a szén-dioxid szállítására, ki-, és berakodására képes.
A japán cég nagy mennyiségű szén-dioxid szállításának biztosíthatóságán dolgozik, mivel azzal számolnak, hogy az elkövetkező időszakba szükségessé válnak az ilyen tároló-szállító megoldások annak köszönhetően, hogy a szén-dioxid leválasztásának és tárolásának technológiája és piaca dinamikus fejlődés alatt áll. A Mitsubishi abból indult ki, hogy a föld alá préselhető szén-dioxid tárolási technológiája, valamint a karbonszennyezés összegyűjtése és szállítható méretűvé átalakítása (cseppfolyósítás által) gyakorlatilag már létező megoldások, az viszont hiányzik a láncból, hogy ha a begyűjtött káros anyagot tengeren kell a célállomásra juttatni (pl. egy tengeri fúrótorony platformra).
Komoly üzletággá válik
A Bloomberg emlékeztet rá: hajózási ágazat jelentős szén-dioxid-termelő, mivel több szennyezést juttat évente a légkörbe, mint Németország és Hollandia együttvéve. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a szén-dioxid-megkötési technológiákra nagy szükség lesz; a 2050-re közepére kitűzött nettó nulla kibocsátási ütemterv szerint 2030-ig el kell jutni oda, hogy évente 1,6 gigatonnányit megkössenek, és ezt az értéket az utána következő 20 évben 7,6 gigatonnára kell tudni emelni. A jelenlegi elképzelések szerint e “megkötések” túlnyomó részét (mintegy 95 százalékát) állandó geológiai tárolóba zárják.
A japán cég úgy gondolja, hogy ebben a még épp csak körvonalazódó, ún CCUS (vagyis: szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási) szektorban komoly üzleti potenciál van, például azzal a megoldással, ha a tengerjáró hajóknak a saját szén-dioxid kibocsátásukat maguknak kell összegyűjteni - és valahol az út során (kikötői terminálokba, tengeri átfejtőkbe) leadniuk.
"Még ha a jövőben széles körben elterjednek is a megújuló energiaforrások, a fosszilis tüzelőanyagok és a szén-dioxid kibocsátás nem csökkenthető nullára. Ezért gondoljuk úgy, hogy a CCUS értéklánc létezni fog” – közölte a gazdasági lappal Takeshi Maetoko, a Mitsubishi Shipbuilding osztályvezető helyettese.
Az első bemutatóra szánt példány építése már zajlik, a japánok 2023 márciusában tervezi bemutatni a 72 méter hosszú, 1450 köbméter tartálykapacitású hajót.
