Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén január-februárban megduplázódtak a banki adathalász-kísérletekről, az ügyfelek megtévesztéséről, a visszaélésekről szóló, ügyfélszolgálatukhoz érkező fogyasztói jelzések - írja a 24.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva.
Az elkövetők legalább 7 magyarországi hitelintézet nevében kísérlik meg az ügyfelek adatait megszerezni, vagy őket megtéveszteni, és már a kisbanki ügyfelek is célpontba kerültek.
Jellemző, hogy a visszaélési kísérletek során a csalók a bank ügyfélszolgálati telefonszámához hasonló (vagy azzal azonos) számról hívják az ügyfeleket, segítséget ajánlva és sürgős intézkedést kérve az állítólagosan „megtámadott” bankszámlájuk elleni védekezéshez. Ha az ügyfél jelzi, hogy ő más bank ügyfele, akkor „átkapcsolják” a megnevezett hitelintézet „ügyfélszolgálatához”.
Aztán ráveszik az ügyfelet a pénze átutalására: fontos tudni viszont, hogy a bankok a valóságban nem kérik ügyfeleiktől, hogy számlájuk biztonsága, védetté alakítása érdekében utalják át pénzüket egy másik számlára. Ahogy azt sem, hogy hagyjanak jóvá egy tranzakciót. Ezzel valójában a csalók saját eszközükön aktiválhatnak új banki (mobilbank) szolgáltatást.
Az elkövetők gyakran az ügyfelek mobiltelefonjára, számítógépére távoli elérést biztosító, állítólagos „banki alkalmazás”, esetleg „vírusirtó program” telepítését kérik. A valóságban a bűnözők ezekkel a programokkal hozzáférhetnek az ügyfél érzékeny, személyes és hitelesítési adataihoz.
Az OTP Bank a lapnak azt mondta, a bankok 24 órás monitoringrendszereket működtetnek, melyeknek többek között az is célja, hogy a csalásgyanús tranzakciók ne valósuljanak meg. De hogy ez mit jelent, és mennyire hatékony, arra nem tértek ki.
