Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Valahányszor a lengyel kormány vitába került Brüsszellel, Berlin mindig megmentette a helyzetet. Az új német kormány esetében nem ez lesz a helyzet - kezdi Jędrzej Bielecki a cikkét, aki szerint az, hogy Angela Merkel CDU/CSU-kormányát a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok koalíciója váltja szigorúbb bánásmódot hoz Olaf Scholz-cal a kormánynál.
Angela Merkel számára prioritás volt, hogy a közép-európai országokat, mindenekelőtt Lengyelországot a közösségben tartsa. Ennek köszönhetően Németország nem a Nyugat határországa, kihasználhatja az Oderán túli gazdasági hátországot, és bizonyos mértékig csillapíthatja a második világháború következményeit - véli a szakértő, aki Olaf Scholz-kormánya azonban másra fogad: az EU identitásának megőrzésére, mint demokratikus és jogkövető államok szövetségére, még akkor is, ha ez néhány tagállam elvesztésével jár.
A német koalíciós kormány - szerinte - az uniós vitákban az Európai Bizottság pártjára áll majd, hogy az unió összes eszközével Lengyelországot és Magyarországot az ilyen meghatározott európai értékek tiszteletben tartására kötelezze. A szerződésben még azt is kikötötték, hogy szó sem lehet a Helyreállítási Alap (RRF) elindításáról, amíg a vitás pontokat nem rendezik.
Az RRF összesen 750 milliárd eurónyi támogatást oszt el a tagállamok között, az uniós forráslehívást pedig jogállamisági kritériumokhoz köti: ha egy kormány ezeknek nem felel meg, akkor a támogatást nem utalják el. Lengyelország esetében a Mateusz Morawiecki-féle vezetésnek a vitatott lengyel igazságügyi reformokon kell változtatnia, melyek veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét (legalábbis a brüsszeli álláspont szerint). Magyarország esetében pedig az Orbán Viktor vezette kormánnyal pedig korrupciós, átláthatósági és a bírói rendszer működésével kapcsolatos vitái vannak a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek (erről és a vita pénzügyi, politikai hatásairól ebben a cikkben olvashat részletesen.)
Az új német kormány egységesebb EU-t szeretne, szembe fordulva a különutas keleti tagállamokat védő Merkel-doktrínával.
A rendelkezések érvényesítését a német diplomácia új vezetője, Annalena Baerbock felügyeli majd, aki a Zöldek frakciójának tagja, és amelynek csoportosulása a jogállamiságra helyezi a hangsúlyt. Valamint a szociáldemokrata Scholz, aki nagyobb távolságot tart a kemény jobboldaltól, például a PiS-től és a Fidesztől, mint Merkel, aki évekig védte Orbán Viktort Brüsszelben
- írja elemzésében a Rzeczpospolita szerzője.
Úgy véli, hogy mindez azt jelenti, hogy még veszélyesebbé válik az a játszma, amelyet a lengyel kormány hat éve játszik Brüsszellel. Eddig a német álláspont itt egyfajta védőháló volt, arra az esetre, ha Zbigniew Ziobra vagy Jarosław Kaczyński következő szaltója kudarcot vallana.
"Most már Berlin nem fogja meggyőzni a többi uniós fővárost, hogy Varsóval szemben visszafogottan viselkedjenek, és egy sikertelen ugrás a lengyel hatóságok fejére brutális pólusbukással végződhet" - zárja Bielecki az összegzését.
