Az Európai Bizottság 2017 nyarán rótt ki 2,42 milliárd eurós bírságot a Google-re, amiért az amerikai cég jogsértő módon biztosított előnyt saját árösszehasonlító szolgáltatásának a versenytársakéval szemben. A vizsgálat ugyanis feltárta, hogy a termékkeresések eredményei figyelemfelkeltőbb módon jelentek meg az oldalon, ha a Google saját szolgáltatásából származtak.
A cég ezzel – a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével visszaélve – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.
A feltárt jogsértés az Európai Gazdasági Térség összesen 13 országát érintette, Magyarország nem volt köztük.
A Google jogorvoslattal élt a Bizottság határozatával szemben, ez ügyben zárult le most a közösségi bírósági eljárás. Az Európai Unió Törvényszéke 2021. november 10-i döntésében nagyrészt elutasította a Google (és anyacége) keresetét, vagyis megerősítette a kérdéses gyakorlat versenyellenes jellegét, valamint helyben hagyta a kiszabott bírságot.
A bírói fórum úgy vélte, hogy a bizottság helyesen állapította meg a Google szóban forgó magatartásának versenyre gyakorolt káros hatásait. Az árösszehasonlító szolgáltatások forgalmának ugyanis lényeges része érkezik a Google keresőoldaláról, a felhasználók pedig általában az első találatokra koncentrálnak, így a versenytársak hátra sorolása gyengíthette a versenyt az érintett piacon.
A magyar versenyhatóság jelenleg hasonló vizsgálatot folytat annak feltárására, hogy Google keresőjében dalcímekre megjelenő, úgynevezett dalszövegkártya alkalmazásával a kaliforniai cég versenyjogot sértő módon részesíti-e előnyben saját szolgáltatását. A cég dalok, dalszövegek keresése során ugyanis az organikus keresési találatok – így az ezzel foglalkozó honlapok linkjei – előtt saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el, ami gátolhatja a piaci szereplők közötti versenyt.
