A magyar adóhatóságot (NAV) a belga CHEP Equipment Pooling perelte be, a cég raklapokat forgalmaz. A társaság Magyarországon raklapokat vásárolt, amelyeket a
különböző tagállamokban működő leányvállalatainak adott bérbe, 2017
szeptemberében belga áfa-alanyként kérelmet nyújtott be a magyar
adóhatósághoz a 2016-ben Magyarországon
beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások után előzetesen
felszámított adó visszatérítésére.
Csakhogy a magyar adóhatóság, miután megállapította, hogy a belga cég a kérelmében néhány olyan számlát is megjelölt, amelyeknél az áfát már visszatérítette, valamint eltérés van a kérelemben szereplő összegek és az ahhoz csatolt számlákon feltüntetett összegek között, kiegészítő információk benyújtására kérte a vállalkozást.
Az adóhatóság a cég által benyújtott kiegészítő dokumentumok vizsgálatát követően 254,7 millió forint erejéig helyt adott a vállalkozás kérelmének, ám 92,8 millió forint összeg erejéig megtagadta a visszatérítést.
Az adóhatóság a kérelmeket három kategóriába sorolta:
- Visszatérítésre kerültek.
- Az áfa összege magasabb volt a kapcsolódó számlán feltüntetett összegnél, így csak a számlán szereplő összeg erejéig teljesítette a visszatérítést.
- Ahol az adó összege alacsonyabb volt a kapcsolódó számlán szereplő összegnél, kizárólag a visszatérítési kérelemben szereplő összeg erejéig teljesítette a visszatérítést.
Miután e harmadik kérelemcsoportnál a belga cégnek az eltérések kijavítására új kérelem benyújtása nélkül nem, új kérelem benyújtására pedig a vonatkozó jogvesztő eljárási határidő lejárta miatt már nem volt lehetősége, jogi eljárást indított az adóhatóság ellen azon összeg visszatérítése céljából, amely a kérdéses ügyletek vonatkozásában benyújtott számlák szerint megfizetett és a visszatérítés iránti kérelemben megjelölt adó különbségének felel meg.
Az ügyben eljáró Kúria az kérdezte az Európai Bíróságtól (EB), hogy a visszatérítési kérelem és a számla nyilvánvaló, az adózó terhére mutató számszaki eltérései esetén is úgy ítélheti-e meg az adóhatóság, hogy nincs szükség kiegészítő tájékoztatás kérésére, és hogy a rendelkezésére áll minden lényeges információ a visszatérítésről való döntéshez.
Az EB szerint nem volt ügyfélbarát a NAV
Az EB megállapította, hogy ebben az ügyben a magyar adóhatóság nem élt azzal a lehetőséggel, hogy további kiegészítő információkat kérjen, mivel úgy ítélte meg, hogy elegendő információval rendelkezik ahhoz, hogy határozatot hozzon a visszatérítési kérelemről. Csakhogy bár az adóalanynak – a főszabály szerint – viselnie kell a saját adminisztratív magatartásának következményeit, az adóellenőrzési eljárásban alkalmazni kell a megfelelő ügyintézéshez való jogból eredő követelményeket.
Ez azt jelenti hogy amennyiben az adóalany a visszatérítési kérelmében hibát vagy hibákat vét, és azokat utólag sem ő, sem az érintett adóhatóság nem fedezi fel, a felelősség főszabály szerint nem terhelhető az adóhatóságra, kivéve ha az említett hibák könnyen észlelhetők, amely esetben az adóhatóságnak képesnek kell lennie e hibáknak a megfelelő ügyintézés elve alapján rá háruló ellenőrzési kötelezettsége keretében való megállapítására.
Amikor pedig a NAV a kérelmének módosítására hívja fel az adóalanyt, a módosításra irányuló kérelmet úgy kell tekinteni, mintha az eredeti kérelem időpontjában adták volna be.
Összességében pedig az adósemlegesség és a megfelelő ügyintézés elvére tekintettel értelmezett irányelvvel ellentétes, ha a visszatérítés helye szerinti tagállam adóhatósága, miután meggyőződött arról, hogy az előzetesen ténylegesen felszámított adónak kérelemhez kapcsolódó számlán feltüntetett összege magasabb az e kérelemben szereplő összegnél, csak az utóbbi összeg erejéig téríti vissza azt anélkül hogy előzetesen az általa legmegfelelőbbnek tartott módon, a kellő gondossággal felhívná az adóalanyt arra, hogy olyan kérelem útján módosítsa a visszatérítési kérelmét, amelyet úgy kell tekinteni, mint amelyet az eredeti kérelem időpontjában nyújtottak be - olvasható a döntés indoklásában.
