Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tárgyalások folynak a Safer FSO fedélzetén maradt, becslések szerint 1,1 millió hordónyi nyersolaj kirakodásáról, miután a hajó szerkezete is gyengül, valamint a tárolt olaj is szivároghat a 2017-ben elhagyott tankerről. A hajó négyszer annyi olajat tartalmaz, mint amennyi az Exxon Valdez 1989-ben az Alaszkai-öbölt beszennyezte - írja a Guardian.
A hajó a jemeni partok közelében vesztegel, ha pedig a hajótestből a tengerbe jut az olaj, akkor jóval távolabbi partokat is veszélyeztethet az így kialakuló olajfolt. A környezeti pusztítás fenyegeti Szaúd-Arábia, Eritrea és Dzsibuti vizeit is a legújabb modellezés szerint. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Jemenben jelenleg is polgárháború dúl, az érintett tanker pedig a a hutu lázadók által irányított térségben van. Az is gond, hogy a lázadók, az ENSZ által elismert jemeni kormány és az ENSZ közötti háromoldalú tárgyalások kudarcba fulladtak, annak ellenére, hogy többször figyelmeztettek - többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsában is - arra, hogy milyen következményekkel járhat, ha a tartályhajó felrobban, széttörik vagy szivárogni kezd. Az ENSZ tisztviselői nem tudtak garanciákat szerezni a hajó karbantartására, beleértve a rothadó hajótestet is, amelyet jelenleg mindössze egy hétfős legénység felügyel.
A Nature Sustainability című folyóiratban hétfőn közzétett modellezés kimutatta, hogy a szivárgás miatt két héten belül valószínűleg le kell zárni a Vörös-tengeri kikötőket, Hodeidát és Szalifot, ami 200 000 tonna üzemanyag szállítását veszélyezteti Jemenbe, ami a nemzeti üzemanyagszükséglet 38 százalékának felel meg. Az üzemanyagárak valószínűleg 80 százalékkal emelkednek, a vízszivattyúk üzemanyaghiánya pedig azt eredményezi, hogy 8 millió jemeni lakos nem jut majd ivóvízhez. Ha a szennyezés miatt a sótalanító üzemek leállása szükségessé válik, akkor a térségben további 2 millióan veszítik el a vízhez való hozzáférést.
Bár az olaj fele várhatóan 24 órán belül elpárolog a tengeren, a maradék hat-tíz napon belül eléri Jemen nyugati partvidékét, a délebbre fekvő kikötőket pedig három hét alatt. Az élelmiszersegélyre szorulók száma 5,7 millió és 8,4 millió között változik, attól függően, hogy a szivárgás eléri-e a déli kikötőket, például Ádent. Azon is sok múlik, hogy melyik évszakban következik majd be a szivárgás, és mekkora az olajveszteség mértéke.
A szivárgás egy hét alatt Jemen Vörös-tengeri halászatának 66,5-85,2 százalékát, három héten alatt pedig 93,5-100 százalékát veszélyeztetné.
A Vörös-tengeri korallzátonyok, amelyek a tengervíz felmelegedésével szembeni egyedülálló ellenálló képességükről ismertek, szintén veszélybe kerülnének.
A Nature Sustainability című folyóiratban megjelent jelentés figyelmeztet: "A szivárgás akadályozhatja a globális kereskedelmet a létfontosságú Bab el-Mandeb-szoroson keresztül, amely a legkeskenyebb pontján 29 km széles, és amelyen keresztül a globális hajózási forgalom 10 százaléka halad át. A tisztításhoz létrehozott kizárási zónák átirányíthatják a forgalmat, és a szállítmányok késni fognak, mivel az olajnak potenciálisan kitett hajók tisztításra szorulnak."
