A gazdag országok lakóinak több mint fele még 15 hónap múlva sem fogja megkapni koronavírus-oltásának első dózisát - mondta Detlef Trefzger, a német-sváci Kühne+Nagel, a világ egyik legnagyobb szállítmányozási vállalatának vezérigazgatója a Financial Timesnak. Az oltások ugyan felgyorsultak, így sokkolónak hathat ez a vélemény, de ha realisták vagyunk, akkor ezzel kell számolnunk - állítja a szakértő. Ami a szegényebb országokat illeti, ezek lakkosságának többsége valószínűleg nem fogja megkapni az oltását 2023 előtt.
A logisztikai óriásvállalat, amely ágazatában nincs sokkal lemaradva a világ legnagyobb csomagküldő cégétől, a német DHL-től, a berlini kormány szerződéses vakcinabeszállítója és olyan gyártók globális, rendszerszintű elosztója, mint az amerikai Moderna vagy a kínai Sinovac. Trefzger elmondása szerint nem a szállítási, logisztikai szűk keresztmetszetek jelentik a problémát, amiért pesszimista jóslatát megfogalmazta, hanem a termelési kapacitások hiánya.
Szóbeszédek, visszajelzések
Nem akarok szóbeszédekről és visszajelzésekről beszélni, de ami a tudomásunkra jutott, abból az a következtetés adódik, hogy 2022 nyaráig a nyugati országok lakóinak 30-50 százalékát lehet beoltani - fejtegette a szakember. Ami a szegényebb országokat illeti, náluk két-három év a reális cél. A Kühne+Nagel részt vesz az ENSZ Covax programjában, amelynek célja, hogy a gazdag országok anyagi hozzájárulásával minél előbb eljuttassák a koronavírus-oltásokat a világ szegény részeire is. A cég az első 600 ezer AstraZeneca-oltást Ghánába szállította az elmúlt hetekben.
A svájci-német vállalat vezetője nincs egyedül az óvatossággal. Adar Poonawalla, a Serum Institute, India legnagyobb oltásgyártója korábban azt mondta, hogy nem lesz elég koronavírus-vakcina a világ lakosságnak ellátására 2024 vége előtt. És ez egy optimista várakozás. Eközben a gazdasági károk és az emberek frusztrációja miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a világ kormányaira annak érdekében, hogy pörgessék fel a lakosság tömeges oltását.
Erőteljes ígéretek
Az EU brüsszeli vezetése szabályosan össztűz alá került a vakcinák lassú szállítása miatt, az unióban március elejére 100 lakosra vetítve csak 8,8-at sikerült beoltani. Ugyanakkor Joe Biden, az USA elnöke a napokban azt mondta, hogy országának lesz elég vakcinája ahhoz, hogy minden felnőtt megkaphassa az első szúrását május végéig. Az Egyesült Királyság kormánya ugyanezt július végére ígéri.
A Kühne+Nagel vezetőjének jóslatát az is alátámasztja, hogy cége - és a DHL - nem csupán a kész oltások gyártására lát rá kapcsolatainak köszönhetően, hanem a vakcinagyártás nyersanyagainak termelésére is, mivel ezek szállításában is részt vesz. Trefzger nem becsüli le, amit az oltások gyártása terén eddig a gyógyszergyártók elértek, hiszen tavaly ősz elején még az is kétséges volt, hogy lesz-e engedélyezett koronavírus-vakcina néhány hónapon belül.
Mint mondja, nem akar most ujjal mutogatni a gyártókra, a termelés felfutását hiányolva, egyszerűen arról van szó, hogy ehhez időre van szükség. A világ lakosságának teljes beoltásához 10-15 milliárd dózisra van szükség - mivel a legtöbb vakcina kétdózisú -, ám ettől még nagyon messze vagyunk. Ezt a véleményét annak ellenére tartja, hogy az idei második negyedévben öt-hétszeresére nő az oltásgyártás a jelenlegihez képest.
Kétbalkezes kormányok
Trefzgernek mindezek mellett azzal kapcsolatban is kétségei vannak, hogy az európai kormányok teljesen felkészültek-e az oltások elosztására és beadására. Európában egy ilyen vészes helyzethez képest, amit a járvány okoz, túl szigorúak a szabályok - mondja. Vannak olyan országok, amelyekben szupermarketekben szúrják be az oltást minimális képzettségű egészségügyi személyzettel. Németországi tapasztalatai alapján úgy látja, hogy nem fog összejönni a tömeges beoltottság, ha továbbra is így mennek a dolgok.
A legnagyobb gond az emberek menedzselése. Hogyan regisztrálják a pácienseket, hogyan juttassák el a dózisokat a megfelelő helyre és hogyan hívják oda azokat, akiket be akarnak oltani. Részben ez az oka, hogy már most is felhalmozódtak vakcina-raktárkészletek, például Németországban becslések szerint 2,3 millió felhasználatlan dózis porosodik raktárakban.
