A gázra lépett Magyarország, már a németeket is előzi

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Tavalyi pozícióján egy helyet javítva, Magyarország a 14. lett a vizsgált 36 OECD-ország közül a Tax Competition nemzetközi adó-versenyképességi rangsorában (ITCI).

Az adópolitikával foglalkozó vezető amerikai kutatóintézet azt vizsgálja, hogy az egyes adórendszerek mennyire biztosítanak megfelelő környezetet, nemcsak a befektetések, de a munkavállalók és a vállalkozások számára is. A felmérés szerint Észtország áll a lista élén, míg Olaszország a sereghajtó a sorban, hazánk pedig megelőzi többek között Németországot (15.), az Egyesült Államokat (21.), az Egyesült Királyságot (22.) és Lengyelországot (34.) is.

Az elemzés úgy találta, hogy Magyarország legnagyobb erőssége a társasági adó rendszere, valamint a nemzetközi adószabályok - e területeken a negyedik helyet szerezte meg a vizsgált országok között (a 9 százalékos társaságiadó-kulcs egyben a legalacsonyabb is). A legrosszabb helyezést hazánk (35.) a fogyasztási közterhekre kapta, többek közt mert az elemzett államok közül itthon a legmagasabb a normál áfakulcs (27 százalék).

A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően jelentős mértékben javult a hazai adórendszer versenyképessége. A 2021-es adócsomag pedig számos újabb adóegyszerűsítést és -könnyítést tartalmaz, így várhatóan tovább javul Magyarország pozíciója a rangsorban is - mondta Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza.

Jövőre emelkedik kisvállalati adó (kiva) értékhatára - azaz többen vehetik igénybe, csökkenni fog a mértéke, valamint a cégek akkor is visszaigényelhetik a behajthatatlan követeléseik után az áfát, ha azzal magánszemély tartozik nekik. Ez a lehetőség ugyanakkor szigorú feltételekhez van kötve, amire javasolt előre, tanácsadó segítségével felkészülni - tette hozzá a szakember.

További könnyebbséget jelenthet a cégeknek, hogy júliustól az áfabevallásokat a NAV készíti el, ami jelentősen csökkenteni fogja a kkv-k adminisztrációs terheit. A nagyvállalatokat pedig kedvezően érinti majd, hogy megszűnik a fejlesztési tartalék felső határa.