Noha néhány napja a rendszerirányító (National Grid - a brit Mavir) nem frissíti a publikus adatokat, azonban így is biztos, hogy akkora rekord született az Egyesült Királyságban, amekkoráról még 1-2 éve se álmodozott senki. Április 9. óta egész egyszerűen nem termelnek a hálózatra a brit szénerőművek - mert nincs rájuk szükség. Jól lehet, a koronavírus-járvány egyik következménye az Egyesült Királyságban is a visszaeső áramfogyasztás, ám csak erre fogni mindezt nem lehet.
727 óra meg egy kicsi
Néhány napja az National Grid a Twitter oldalán számolt be arról, hogy a szigetországban rekordidőt értek el az energetikai rendszer szénmentes üzemeltetésében. Az Egyesült Királyság villamos energia hálózata hétfő délig 30 nap, 7 óra és 36 perce üzemelt mindenféle fennakadás nélkül úgy, hogy a szénerőműveket kivonták a termelésből. Az egyik legjelentősebb brit energetikai termelő és szolgáltató, a Drax (a cég leegyszerűsítve "a brit MVM", azzal a különbséggel, hogy ott az állami vállalatot 1990-ben privatizálták) a hírhez gyorsan azt is hozzátette: az említett időszakban a szigetország energiaszükségletének 70 százalékát az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokból tudták biztosítani. A csaknem 140 éves rekord egyébként már múlt pénteken megdőlt - ahogyan arról az Euronews is beszámolt -: akkor már több mint 727 órája nem termeltek a hálózatra a környezetszennyező brit erőművek.
A bő egy hónapos rendkívüli időszakban az energiaszükségletek majdnem negyedét (23 százalékát) megújuló energiaforrásokból fedezték, közel egyharmadot (32 százalékot) a földgáz adott a mixbe, 22 százalékot pedig a nukleáris erőművek. Az energiamix további bő 20 százalékát az importáram és a lokális biomassza erőművek biztosították.
Another milestone for Britain! 👏 It's now a #CoalFreeMonth of #electricity generation in this country as of 12am on #SundayMorning. 30 days, 7 hours and 36 minutes (727+hrs) - and counting. Find out more about our #zerocarbon ambitions for GB's electricity system 👇 pic.twitter.com/KCohJNlFm6 - National Grid ESO (@ng_eso) May 10, 2020
Az új rekord nem az első ilyen, és valószínűleg nem is az utolsó az Egyesült Királyság történetében. S habár a friss bejelentés mögött részben a szigetországot is maga alá gyűrő koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásai is felismerhetők, a megszokottnál lényegesen alacsonyabb energiaigény valójában csak azt a tempót gyorsította fel, amivel a britek az energiaszektorukat átalakítják.
Állva hagytak minket
A Napi.hu-n többször írtam már arról, miért fontos viszonyítási pont Magyarország számára az, amit a szigetországban energiapolitika címszó alatt az elmúlt szűk egy évtizedben elvégeztek. Röviden: azért, mert míg 2013-ban - e mára globális méretűvé váló "társasjátékban" - még velünk egy mezőn álltak, mostanra sokszorosan lekörözték Magyarországot.
Az Egyesült Királyság akkori energiaügyi minisztere arról tárgyalt ekkor Budapesten, hogy mivel a két országnak ugyanazok az adottságai (értsd: kiöregedő atomerőművek, tetemes gáz-, illetve energiaimport, környezetszennyező szénerőművek stb.), együtt gyorsabban jutnánk előbbre; de Ed Davey érvelése sajnos süket fülekre talált.
2018 decemberére kétség kívül láthatóvá vált, hogy a brit elképzelés - ami szerint minden szóba jöhető technológiát ki kell próbálni, le kell tesztelni technológiai, gazdasági és ellátásbiztonsági szempontból, hogy aztán a leginkább megfelelő tételekből kezdjék el építeni az új energiatermelő portfóliót - jó úton halad. A káros és egyre drágább szénről előbb a szél felé, majd egyre inkább mást is preferáló érdeklődés írni kezdte a rekordokat. Alig másfél éve a néhány év alatt felpörgetett szélerőmű beruházások már a 15 GW-os rekord teljesítményszint tudták ostromolni, tavaly februárban már arról gondolkodtak, hogy inkább veszni kéne hagyni a drága, elhúzódó, beruházásként is kockázatos új atomerőmű építéseket és inkább az energiatárolásra, a termelés-fogyasztás közti egyensúly biztosabb fenntarthatóságára kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.
Getty Images
De az idei év sem csupán a szélről szól már a zöldenergiában, miután a nap is feliratkozott a már rendszer szinten is látható rekordot írók közé: április 20-án a szigetország teljes napi fogyasztásának 30 százalékát a napelempanelek által termelt energiából elégítették ki.
Ez utóbbi rekorddal kapcsolatban érdemes Chris Hewettet, a Solar Trade Association (STA) vezérigazgatóját idézni, aki szerint, ha majd a brit kormány elkezdi megtervezni, hogy miként volna a legjobb paraméterekkel újraindítható a gazdaság a Covid-19 által előidézett válságot követően, akkor "kínálkozik a lehetőség, hogy a megújuló energiákat tegye a helyreállítási csomagja középpontjába".
Hewett úgy véli, azon már nincs vitatkozni való, hogy a napelemes rendszerek telepítése önmagában is képes rövid időn belül minőségi munkahelyeket teremteni - ugyanakkor a gazdasági növekedést is biztosítani. Mivel egy átlagos napelemparkot kevesebb, mint hat hónap alatt meg lehet építeni, a lakóházakra pedig ez az idő kevesebb egyetlen napnál is, a CEO magabiztosan kijelentette: "az iparág készen áll arra, hogy segítse az újraindulást".
Füstmentes órák száma
Tavaly májusban már több mint 300 órás szénerőmű-mentes rendszerüzemeltetésről adott hírt a National Grid, mely az első, 2017 májusában bekövetkezett eset óta rendszeresen közli a villamos energia rendszer szénmentesen eltöltött napjainak számát.
Az Euractive tavaly áprilisban azt jelentette, hogy 2019 első három hónapjában az Egyesült Királyság villamosenergia-hálózata összesen 650 órán át volt képes szénerőművi betáplálás nélkül működni, a május aztán már a kéthetes folyamatos szénmentességet hozta el. Hogy aztán egy hónappal később, júniusban ezt a rekordot is megdöntsék...
Az utóbbi öt évben az Egyesült Királyság szénfogyasztása 92 százalékkal csökkent - ez idő alatt megduplázódott a szélerőművek termelése. A Sky News május elején arról írt, hogy brit kormányzati elképzelések szerint 2022-ben bezárnak az utolsó szénbányák, és legkésőbb három évvel később lekapcsolják az akkor még működő, néhány szigetországi szénerőműveket is.
Nem sok marad, ha a jelenlegi tempót csupán tartani tudják: a tavaly óta cseh kézben lévő észak-írországi Kilroot erőművel (560 MW) kapcsolatban a napokban már azt jelentették be, hogy azt átalakítják gázüzemre; a Drax tulajdonában lévő nagy teljesítményű Észak-Yorkshire-i blokkokkal kapcsolatban pedig februárban írta meg a BBC, hogy azok jövő márciustól abbahagyják a jelenleg névlegesen 1300 MW teljesítményű szénégetést, s így Selbyben is új időszámítás kezdődik.
Reagálni kell tudni
A szénerőművek kivonása az egyenletből az Egyesült Királyságban is az éremnek csak az egyik oldala. Azt, hogy a britek hol járnak az ügyben, hogy a másik oldalon a szén alternatíváját hogyan és mennyire szisztematikusan kell a rendszerbe építeni, két friss döntés elég pontosan jelzi.
Az egyik, hogy a National Grid arra kérte a brit energiahivatalt (Ofgem - az Egyesült Királyság gáz- és villamosenergia-piacának szabályozóhatósága), hogy rendeletileg lépjen fel annak érdekében, hogy a koronavírus-helyzet miatti alacsony fogyasztáshoz tudják igazítani a termelést. Először a The Times írt arról, hogy a jogszabályokat a gyakorlati helyzethez igazítva lehetőséget kell teremteni arra, hogy beeső fogyasztási szintekre lehessen úgy is reagálni, hogy a szélerőművek egy részétől ideiglenesen nem veszik át az egyébként kötelező átvétel alá tartozó zöld áramot.
De korábban az is a konzervatív napilap tudomására jutott - ez lenne a másik tétel -, hogy a francia Edf üzemeltetésben Suffolk közelében működő, 1200 MW-os névleges teljesítményű Sizewell B atomerőmű termelésével kapcsolatban is arra kell készülnie a cégnek, hogy vissza lehessen terhelnie a reaktorokat - vagyis: adott esetben képesek legyenek kevesebbet termelni. Ez utóbbi lépésről a lap energiaszakértője azt is kiderítette, hogy az ügy volt annyira fontos és sürgető a brit rendszerirányítónak, hogy az Edf bólintásáért több mint 50 millió fontot fizessen.
A National Grid vezetője, Julian Leslie tavaly áprilisban azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy a szigetország szisztematikusan készül a fosszilis tüzelőanyagok nélküli korszakra. Ennek része az is, hogy 2025-től, amikor a szén már eltűnt az energiamixből, hozzálátnak a földgáz alapú "részvétel" csökkentéséhez és lassú kivezetéséhez, mert a brit rendszer egyszerűen "zéró karbon-képes akar lenni" - közölte az operátor.
