Idén 5-12 százalékkal zsugorodhat az eurózóna gazdasága, annak függvényében, hogy a koronavírus-járvány okozta helyzet után miként alakul a kilábalás - mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a döntéshozó testület rendes kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón.
A járványkezelés lényegben leállította a világgazdaságot, rendkívüli romlás van a munkaerőpiacon, és teljesen bizonytalan, hogy mennyire és milyen ütemben lehet számítani a talpra állásra.
Az ECB megítélése szerint eddig jól vizsgáztak az intézkedései, amelyekkel pénzhez juttatta elsősorban a kisebb vállalatokat. Az Európai Bizottság intézkedését is üdvözölte, de továbbra is nagyszabású, koordinált programokat támogat a jegybank.
Az ECB nyitott arra is, hogy létrejöjjön egy átívelő alap, amiben a jegybankok és az egyéb költségvetési szervek valamilyen formában koordinálják, hogy milyen forrásokhoz, milyen csatornákon keresztül juttassanak pénzt a gazdaságba.
A kormányzótanács döntése szerint elkötelezett a 750 milliárd eurós pandémiás programja (PEPP) mellett, kész a kezdeményezés feltételeit és a vásárolt eszközök összetételét szükség szerint módosítani. Lagarde megerősítette, addig, ameddig kell, annyit, amennyi kell biztosít adnak az eurózóna egészének támogatására.
Utalt arra is, hogy az ECB eszközvásárlási kereteiből olyan vállalatoknak is juthat forrás, amelyek jelenleg bóvli kategóriában vannak a hitelminősítőknél. - Az ECB teljes rugalmassággal áll a kérdéshez - mondta Lagarde.
Az ECB kormányzótanácsa mostani kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve −0,50 százalékos szintjét. Az ECB úgy látja, hogy a 2 százalék körüli inflációs célja megközelítéséhez tartósan ez a szint maradhat.
Biztosít további többletlikviditást a bankrendszernek, emellett viszont az egyik likviditástámogató, és meglévő eszközvásárlási programjainak alapvető feltételein sem változtatott.
Carsten Brzeski, az ING közgazdásza szerint ebből arra lehet következtetni, hogy most az ECB is leltárt készít, átrágja, hogy milyen hatása volt az eddigi intézkedéseknek. Emellett "szárazon akarja a tartani a puskaport", hogy legyen mozgástér amennyiben ara a jövőben szükség van.
