Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Változatlan kamatokkal, érdemi új iránymutatás nélkül zárult Mario Draghi utolsó kormányzótanácsi ülése mint az Európai Központi Bank (ECB) elnöke. Az eurozóna jegybankja további eszközvásárlást tart szükségesnek korábbi programja mintájára, a lassuló növekedés miatt ezt látja szükségesnek, hogy megközelítse, de el ne érje 2 százalékos középtávú inflációs célját.
Az ülést követő utolsó tájékoztatóján Draghi a jövőben várható további gazdasági lassulást emelte ki, mint a legnagyobb veszélyforrást. Ennek most az eddigieknél is nagyobb a kockázata, ezt mutatják a gyártócégek évek óta nem látott gyenge bizalmi mutatói, a bizalmatlanság mostanra elkezdett a szolgáltatószektorba is begyűrűzni. Ehhez csak hozzáadódnak a nemzetközi geopolitikai folyamatok, mint amilyen a brexit, vagy a kereskedelmi háború és a közel-keleti feszültségek.
Jó hír, hogy az eurozónában magas a foglalkoztatottság és emelkednek a bérek, de az ECB így is úgy látja, szükség van a tagállamok költségvetési szerepvállalására. Ez egy bonyolult kérdés. Azok az országok nem költenek amelyek megtehetnék, illetve azok támaszkodnának a fiskális eszközökre ahol eleve stabilitási kockázatok vannak. Draghi szerint szüksége lenne egy központi fiskális keretrendszerre a hatékony elosztáshoz és felügyelethez, ami most még nem létezik.
Vérfrissítés
Draghi többször is igyekezett eloszlatni azokat a kérdéseket, amelyek az ECB kormányzótanácsának belső megosztottságára, esetleges hitelességi problémáira vagy döntésképtelenségére irányultak. Kiemelt több olyan kérdést, amiben egyhangúan vagy nagy többséggel döntött a kormányzótanács.
Egyben méltatta utódját, mondván, hogy Christine Lagarde pontosan tudja, hogy mit kell tennie, jó szakértői stábra támaszkodhat, és ideje is lesz még bőven, hogy megtalálja a saját politikai irányát.
A valutaalap korábbi, az ECB novembertől hivatalban lévő elnöke előtt a piaci elemzők az első és legégetőbb feladatnak épp az esetleges belső nézeteltérések elsimítását látják. Ez legutóbb abban csúcsosodott ki, hogy Sabine Lautenschläger idő előtt lemondott a kormányzótanácsban betöltött tisztségéről, folytatva ezzel a német tanácstagok hagyományait.
Helyére Németország Isabel Schnabel közgazdászprofesszort szeretné. Draghi üdvözölte a jelölést, és elsőre a piac is, mivel kevésbé konfrontatív hozzáállás remélhető Schanbel érkezésével.
Németország ezzel sokkal jobban és konstruktívabban hozzájárulhat az ECB döntéseihez mint a szokásos "nein"
- mondta Carsten Brzeski, az ING szakértője.
Az ECB tegnap támogatta Fabio Panetta jelölését az ECB igazgatóságába, egyben a döntéshozó kormányzótanácsba. Panetta jelenleg az olasz jegybank alelnöke és Benoît Cœuré helyére érkezne, akinek nyolcéves megbízatása idén év végén jár le.
