"Rendkívüli aggodalommal töltenek el az azovi-tengeri fejlemények, és nem csupán az Ukrajnára gyakorolt hatások miatt, hanem azért is, mert nagy mértékben lelassítják az európai uniós tagállamok hajóit is." A nyilvánvaló biztonsági fenyegetések mellett tehát "a gazdaságainkra is hatással van az ügy" - mondta Federica Mogherini a NATO brüsszeli külügyminiszteri találkozójának zárónapján tartott sajtótájékoztatóján.
A főképviselő arról számolt be, hogy a kérdést meg fogja vitatni Szergej Lavrov orosz és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel is csütörtökön Milánóban. Utóbbit a szolidaritás kifejeződéseként az Európai Unió külügyi tárcavezetőinek hétfői tanácsülésére is meghívták. Az EU továbbra is határozottan kiáll Ukrajna, illetve az ország területi integritása és szuverenitása mellett - írja az MTI.
November 25-én az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szoros közelében, az Oroszország által illegálisan bekebelezett Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalta őket, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. (Berágtak az ukránok: itt az újabb kétségbeesett lépés.)
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, ráadásul nemzetközi vizeken, a már Odessza felé visszafordult hajóikra, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét és a kétoldalú megállapodásokat is. A nyugati országok zöme is agresszióval vádolja Oroszországot. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy provokáció történt, az ukrán hajók megsértették Oroszország területi vizeit és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles.
