Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az észak-ír unionista párt (DUP), amelynek tíz képviselője nélkül nincs meg a kormánytöbbség a brit parlamentben, tartózkodott a kormány több javaslatának szavazásán és egy alkalommal az ellenzéki Munkáspárt indítványát támogatta, amivel fokozta a Theresa May miniszterelnökre nehezedő politikai nyomást - derül ki a BBC cikkéből. A DUP üzenete világos: a jelenlegi formájában nem támogatják a kormány múlt héten elfogadott brexitmegállapodását, mert annak alapján hosszabb távon eltérő gazdasági szabályozás alakulna ki Észak-Írországban és az Egyesült Királyság többi államában.
Szakadhat a koalíció
A tartózkodásoknak és az átszavazásnak nem volt jelentősége, mert a kormány módosító indítványait a DUP nélküli is elfogadták a parlamenti padsorokban éppen bent ülő képviselők, ám szakértők szerint ez csak a kezdet. A kis párt egyelőre nem rúgta fel a tavalyi parlamenti választások után kötött megállapodását a kormánnyal, ám ha a felek közötti bizalom elvész, akkor semmit sem ér ez a papír és az együttműködés jóvátehetetlenül megtörhet - véli Laura Kuenssberg a BBC szerkesztője.
A tíz DUP-képviselő nélkül akkor is kétséges a kormány válási megállapodástervezetének parlamenti elfogadása, ha a tory lázadók közül nem adja 48 az aláírását ahhoz, hogy megpróbálják leváltatni a Konzervatív Párt éléről - és ezzel a miniszterelnöki posztról is - Theresa Mayt. Ezzel kapcsolatban kedden úgy állt a helyzet, hogy csak 26-an vállalták nyíltan, hogy elnökválasztást akarnak, de a brexiterek még nem adták fel a reményt, hogy összejön a 48 ezt kezdeményező képviselői levél.
Beindultak a franciák
Eközben a Csatorna túlpartjáról is olyan fejleményekről érkezett hír, amelyek megnehezíthetik a brit kormányfő dolgát - derült ki a Financial Times összefoglalójából. Franciaországgal az élen több uniós tagállam is kiegészítéseket akar fűzni a brit és EU-s tárgyalók által kialkudott válási egyezséghez. Ezek a módosítások nem érintenék a fő szöveget, ám igyekeznének kijelölni a szigetország és az unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatainak előfeltételeit.
Párizs elsősorban azt akarja világossá tenni, hogy csak olyan EU-brit szabadkereskedelmi egyezményt támogatna, amelyben az Egyesült Királyság lehetővé teszi a külföldiek halászatát a felségvizein a jelenlegi feltétel mellett. Hollandia és néhány más ország beállna e mögé a kiegészítés mögé - szivárogtatták ki uniós diplomáciai források. A franciák arra is garanciát akarnak, hogy a független Nagy-Britannia a lazább környezetvédelmi és munkaügyi, illetve a kedvezőbb adószabályozással nem szerezhessen gazdasági versenyelőnyt az EU-s országokkal szemben.
Miért lehet gond?
Spanyolország írásos biztosítékot akar arra, hogy a válási megállapodás nem erősíti meg tartósan Gibraltár jelenlegi státusát, azaz olyan kiegészítést akarnak elfogadtatni, amelynek alapján a mindenkori madridi kormány vétójogot kapna Gibraltár, azaz utolsó európai brit gyarmat státusának fenntartásával szemben. A spanyolok országuk területének tekintik ezt a területet.
Egyes uniós diplomaták szerint a spanyolok és a franciák nyomulása inkább politikai természetű, mint gazdasági. A madridi kormánypártot Gibraltár ügyével is támadja az ellenzék a decemberben esedékes andalúziai tartományi választás előtt. Franciaország legnagyobb halászkikötőjének forgalma erősen függ attól, hogy a halászhajók milyen feltételekkel hajózhatnak a brit felségvizeken.
Maynek ugyanakkor azzal kell szembe néznie, hogy 13 skóciai konzervatív parlamenti képviselő attól teszi függővé, hogy megszavazza-e a brexitmegállapodást, hogy az a halászat kérdésében a mostaninál kedvezőbb feltételeket kínál-e a szigetországnak.
