Új árkok Európában című írásukban a szerzők, Christian Geinitz és Hendrik Kafsack kiemelték: a csehországi és ausztriai választások után erősödik az aggodalom, hogy "egy keleti tömb alakulhat ki az EU-ban", és ugyan "pénzzel sok vitát el lehet simítani, de korántsem valamennyit" - idézi a cikket az MTI.
Kifejtették: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a menekültválságig szinte egyáltalán nem vett tudomást az EU keleti térségéről, és még közvetlen környezetében is azt mondják, hogy ezzel nagyban hozzájárult az EU kelet-nyugati megosztottságához. Azonban az idén nyár óta "szabályosan körüludvarolja azokat a kormányokat, amelyek a lengyellel és a magyarral ellentétben még nem helyezkedtek szembe nyíltan Brüsszellel".
A csehországi választások győztese, az euró bevezetése és a kötelező menekültbefogadási kvóta ellen állást foglaló Andrej Babis nem kapott "kedves szavakat Brüsszelből", Orbán Viktor magyar kormányfő viszont "dörzsölte a tenyerét", "migránsmentes övezetnek" nyilvánította Kelet-Közép-Európát", és tovább mélyítette a megosztottságot azzal a váddal, hogy Nyugatot egy "spekuláns-birodalom irányítja, amely egy népvándorlással a földrész meggyengítésére tör".
Babis és Orbán szigorúan bevándorlás-ellenes irányvonalát követi az ausztriai választások győztese, Sebastian Kurz is, akiről egyesek azt gondolják, hogy "ideális hídverő Kelet és Nyugat között", míg mások a visegrádi négyek (V4) csoport "informális tagjaként" tartják számon.
A V4 csoport gazdasági ereje növekedik, a négy ország együttvéve Németország második legfontosabb kereskedelmi partnere, a politikában pedig mindenekelőtt a menekültválságban jelent meg egységes erőként, és tagjait az az érzés is összeköti, hogy Brüsszel és a régi EU-tagok rosszul bánnak velük - fejtették ki a FAZ szerzői.
Címlapkép forrása: MTI/PAP/Radoslaw Pietruszka
