Az Economist Intelligence Unit (EIU) által 167 ország vizsgálatával 2006 óta készített Demokrácia index átlaga 2016-ban - nullától 10-ig terjedő skálán - 5,55 pontról 5,52 pontra esett. Az előző évhez hasonlítva mintegy 72 ország összpontszáma csökkent, ami közel kétszerese a javulást produkáló országoknak (38). A felmérés szerint 57 ország eredménye nem változott 2015-höz képest.
A Demokrácia index átlagos értéke 2016-ban öt régióban - Kelet-Európa, Latin-Amerika, Közel-Kelet és Észak-Afrika, a fekete afrikai régió, valamint Nyugat-Európa - mutatott romlást szemben a 2015-ös hárommal. Kelet-Európát külön kiemeli a jelentés, ahol a régiós átlag 5,55-ről 5,43-ra esett és ezzel a legnagyobb romlást produkálta. Ugyanakkor, a régiók egyikéről sem volt elmondható, hogy javult volna a regionális átlag, a legjobb eredmény a stagnálás volt 2015-höz képest.
Sérült demokrácia (6-7,9 pont)
Hibrid rendszerek (4-5,9 pont)
Önkényuralmi vagy tekintélyelvű rendszerek (0-3,9 pont)
Nyugat-Európa uralja a \"teljes demokráciákat\"
A \"teljes demokráciák\" többsége a fejlett európai OECD országok közül kerülnek ki, rajtuk kívül van két ausztrálázsiai (Ausztrália, Új-Zéland), egy latin-amerikai (Uruguay) és egy afrikai ország (Mauritius). \"Sérült demokráciák\" leginkább Latin-Amerikában (15), Kelet-Európában (13) és Ázsiában (13) vannak, de más Nyugat-Európában is van hat, köztük Franciaország vagy Olaszország.
A világ lakosságának 49,3 százaléka él valamilyen formájú demokráciában, bár ebből mindössze 4,5 százaléknak adatik meg, hogy \"teljes demokráciában\" (full democracy) éljen. Ez hatalmas visszaesést jelent a 2015-ös 8,9 százalékhoz képest. Ennek oka, hogy az EIU felmérése alapján elvesztette a \"teljes demokrácia\" besorolását és lecsúszott a \"sérült demokráciák\" közé, olyan országokkal kerülve ezzel egy csoportba, mint Lengyelország, Mongólia, Olaszország vagy Magyarország. Emellett az EIU szerint körülbelül 2,6 milliárd ember - a világ népességének több mint egyharmada - él tekintélyelvű rendszerekben, jelentős részben Kínában.
| Megnevezés | Országok száma | Országok százalékos aránya | A világ népességéhez viszonyított arány (%) |
| Teljes demokráciák | 19 | 11,4 | 4,5 |
| Sérült demokráciák | 57 | 34,1 | 44,8 |
| Hibrid rezsimek | 40 | 24 | 18 |
| Önkényuralmi vagy tekintélyelvű rendszerek | 51 | 30,5 | 32,7 |
| Forrás: EIU |
Az élvonalban szereplő országok vélhetően nem okoznak senkinek nagy meglepetést: az első helyen Norvégia áll, amelyet Izland és Svédország követ. Az első tízben pedig még olyan országok szerepelnek, mint például Új-Zéland (4.), Dánia (5.), Kanada (6.), Írország (6.), Svájc (8.), Finnország (9.) vagy Ausztrália (10.). Németország és Ausztria is \"teljes demokráciának\" tekinthető, a globális rangsorban a 13. illetve a 14. helyen állnak. Az első 20 helyezettből 15 a nyugat-európai országok közül kerül ki, azaz a \"teljes demokráciák\" csoportját uralják a nyugat-európai országok.
Ugyanakkor az EIU intő jelnek tartja, hogy utóbbi régiónak az átlaga romlott leginkább a kelet-európai után, a 2015-ös 8,42-ról 8,40-re. A nyugat-európai országok közül kilenc összpontszáma romlott, ötnek javult és hétnek stagnált. Az EIU szerint a demokratikus intézmények Nyugat-Európában még mindig a globális pénzügyi, illetve az eurózóna válságának hatásai miatt vannak nyomás alatt, miután az ezekből eredő problémák még mindig megoldatlanok. Ehhez jött még a migránsválság, a terrortámadások és a populizmus erősödése.
Süllyedő zászlóshajó
Az Egyesült Államok azáltal vesztette el státusát a \"teljes demokráciák\" csoportjában, hogy összpontszáma a 8 pontos küszöb alá esett 7.98-ra, miután az állami intézményekbe vetett bizalom történelmi mélységbe süllyedt. Ez már egy hosszú távú folyamat eredménye, amely Donald Trump elnökké választásához vezetett 2016 novemberében - jegyzik meg a dokumentum készítői.
Továbbá hozzáteszik, hogy az állampolgárok politikai elitbe és az állami intézményekbe vetett hite Európában is csökkent az elmúlt évtizedben, ami az EIU szerint magyarázatul szolgálhat a brexithez és az Európa-szerte feltűnő populista mozgalmak előretöréséhez. Márpedig a politikai intézményrendszerbe vetett bizalom a létfontosságú eleme a jól működő \"teljes demokráciáknak\".
A fejlett Nyugaton a politikai részvétel visszaesése, a kormányok működésének gyengülése és a civil szabadságjogok megnyirbálása gyengít néhány erős lábakon álló demokráciát. Az USA és Nyugat-Európa esetében jelentősen esett az átlagos érték az első, 2006-os felméréshez képest. A válaszadók aggodalomra okot adó dühről, csalódásról és politikai elszakadásról számoltak be, amelyekre a tradicionális pártok és politikusok nem igazán tudnak megfelelő választ adni.
A briteknél megfordult a trend
Az EIU felméréséből viszont kiderül, hogy az Egyesült Királyságban a lakosság politikai részvétele megugrott és megfordította a csökkenő politikai részvétel és a politika felé mutatott növekvő cinizmus hosszú távú trendjét. Sőt, jelentős növekedés mutatkozott a párttagok számában is 2016-ban. Az Egyesült Királyság esetében az ezt mérő alindex 2016-ban 8,36 pontra emelkedett az előző évi 8,31-ről. Az ország egyébként az összesített globális ranglistán a 16. helyen áll.
Rosszabbodó helyzet Kelet-Európában
Kelet-Európában mély politikai kiábrándultság mutatkozik a demokráciával szemben, a volt szovjet blokk a legdrámaibb visszaesést mutatta bármelyik más régióhoz képest az elmúlt évtizedben. A 2016-os felmérés szerint itt volt a legtöbb olyan ország - szám szerint 19 -, ahol rosszabbodott a helyzet, hatban nem változott és csak háromban mutatkozott enyhe javulás.
Annak ellenére, hogy 11 EU-tag van közöttük, egyik sem tartozik a \"teljes demokráciák\" közé, miután a térség politikailag legfejlettebb nemzeteinek - mint Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovénia - nem sikerült megteremtenie egy demokratikus politikai kultúrát, illetve ösztönözniük a széles politikai részvételt. Viszont a régió számos országában jelentős romlás következett be a választási rendszerekben, amiből arra lehet következtetni, hogy a demokráciák alapvető jellemzői is megkérdőjeleződtek.
Az EIU szerint Kelet-Közép-Európában a mélyen gyökerező rossz politikai környezet csalódáshoz vezetett és a régió demokratikus átmenetének széleskörű megkérdőjelezéséhez. Kelet-Európa a Demokrácia index 2016-os kiadásának legrosszabbul teljesítője, sőt az index 2006-os létrehozása óta folyamatos a mutató régiós értékének csökkenése.
Kelet-Európában és a Független Államok Közösségében (FÁK) már több a nem demokratikus ország, mint a demokratikus: 15 \"hibrid\" vagy \"tekintélyelvű\", illetve 13 \"sérült demokrácia\" van ebben a térségben. A 28 országot magába foglaló Kelet-Európában 2015-höz képest 2016-ra a \"sérült demokráciák\" és a \"tekintélyelvű\" országok száma eggyel emelkedett, míg a hibrid rezsimek száma eggyel csökkent.
Magyarország a lejtőn
Magyarország a 2016-os rangsorban az 56. helyre csúszott a 2015-ös 54. helyről, az összpontszáma 6,72 pont, ami alapján a \"sérült demokráciák\" csoportjába tartozik. Ez a végső pontszám azonban az elmúlt évtizedben folyamatos romlást mutatott; 2006-ban még 7,53 ponton állt az ország.
| Év | Összesített pontszám | Rangsor | Regionális rangsor | Választási rendszer és pluralizmus | A kormány működése | Politikai részvétel | Politikai kultúra | Polgári szabadságjogok |
| 2015 | 6,84 | 54 | n.a. | 9,17 | 6,07 | 4,44 | 6,88 | 7,65 |
| 2016 | 6,72 | 56 | 10 | 9,17 | 6,07 | 4,44 | 6,88 | 7,06 |
| Forrás: EIU |
Az alindexeket megnézve látszik, hogy 2015-höz képest kizárólag a polgári szabadságjogok területén bekövetkezett jelentős romlás miatt esett két helyet Magyarország helyezése a globális rangsorban.
A regionális rangsorban Magyarország a 10. helyen áll az ebbe a csoportba sorolt 28 országból, ám ez sovány vigasznak tekinthető, hiszen az uniós tagállamok közül csak Romániát előzzük meg és a visegrádi négyektől is el vagyunk maradva. Oroszország - amely szintén ebbe a csoportba tartozik - a 23. a régióban, a globális listán 134., összpontszáma pedig 3,24.
| Regionális rangsor | Ország | Összesített rangsor | Összesített pontszám |
| 1. | Észtország | 29. | 7,85 |
| 2. | Csehország | 31. | 7,82 |
| 3. | Szlovénia | 37. | 7,51 |
| 4. | Litvánia | 38. | 7,47 |
| 5. | Lettország | 41. | 7,31 |
| 6. | Szlovákia | 42. | 7,29 |
| 7. | Bulgária | 47. | 7,01 |
| 8. | Lengyelország | 52. | 6,83 |
| 9. | Horvátország | 54. | 6,75 |
| 10. | Magyarország | 56. | 6,72 |
| 11. | Románia | 61. | 6,62 |
| Forrás: EIU |
Az EIU elemzése kiemeli, hogy a régiós országok között Magyarország és Lengyelország gyenge teljesítménye az utóbbi években a figyelem középpontjába kerültek, főleg, miután mindkét országot korábban erős teljesítménye miatt emlegették, majd 2015-ben már az EIU jelentős negatív fordulatról számolt be. A 2015-ös jelentésben a régióba tartozó, új uniós tagállamok között Magyarország volt a \"kiváló\" példája a demokrácia hanyatlásának. A 2016-os jelentésben pedig már az a figyelemre méltó, hogy Bulgária is jelentősen jobb eredményt ért el, mint Magyarország vagy Lengyelország.
Gyenge a demokrácia támogatottsága
Összességében a régió vezető országai jól teljesítettek a választási rendszereket és a polgári szabadságjogokat mérő alindexekben, míg a politikai részvételben és a politikai kultúrában gyengén szerepeltek.
A kelet-európai régióról az EIU szerint egyébként is elmondható, hogy gyenge a demokrácia támogatottsága, ami leginkább a szocializmusból való politikai és gazdasági átmenet miatti széleskörű csalódottságból fakad. A politikai kultúra a régió második leggyengébb láncszeme, amelyet a legfrissebb jelentés is alátámaszt. A felnőtt lakosság a régió legtöbb országában csak kicsit vagy egyáltalán nem érdeklődik a politika iránt, és széleskörű a cinizmus a nemzeti intézmények és politikai pártjaival szemben. Ezt erősíti fel az is, hogy a pártok csak gyengén beágyazottak a szavazók táborába és a kormány is gyengén szerepel sok országban. A régióban egyetlen olyan ország sincs, amelyik a demokrácia magas szintű támogatását tudná felmutatni.
