Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a The Guardian-nak adott interjúban kijelentette: a \"hard Brexit\" - a teljes brit kivonulás az Európai Unió mellett az EU belső piacáról is, amit a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetésének EU-szkeptikus tagjai közül többen is szorgalmaznak - \"automatikusan\" azzal járna, hogy a City pénzügyi szolgáltató szektorának vállalatai elveszítenék a passporting-jogokat, vagyis a kontinentális - főleg az euróövezeti - gazdaságokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási engedélyüket. Ugyanis a passporting-jogok az uniós belső piachoz kötődnek, és automatikusan megszűnne hatályuk a londoni Cityben, ha Nagy-Britannia nem maradna tagja legalább az Európai Gazdasági Térségnek (EEA). Ebben a helyzetben több pénzügyi intézmény is \"átgondolhatja\", hogy hol legyen központi telephelye. Frankfurt \"vonzó\" alternatívát kínálhat, és \"szívesen is látná a (Londonból) újonnan érkezőket\". Az elnök ugyanakkor, hogy nem számít \"tömeges átvándorlásra\" a Cityből Frankfurtba.
A passporting-jogok elveszítésének kockázataira már nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet. A ManpowerGroup új negyedéves felmérésében megállapította, hogy a City vállalatvezetőinek körében különösen jelentős mértékben gyengült a foglalkoztatási kilátások megítélése a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás óta. A Londonban megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek legfőbb aggálya az, hogy a City bankjai megtarthatják-e a passporting-jogokat Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után is. A cég szerint a citybeli pénzügyi cégek munkaerőtoborzási hajlandóságának gyengülése azt tükrözi, hogy a szektor borúlátóan ítéli meg e jogok megtarthatóságának esélyeit. A londoni City két legnagyobb kontinentális riválisa, Párizs és Frankfurt máris \"udvarol\" a City nagy cégeinek. A felmérés adatai szerint a dublini pénzügyi szolgáltatási állásokra Londonból beadott jelentkezések száma 800 százalékkal ugrott meg a brit népszavazás óta.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) azt közölte, hogy veszélybe kerülhet London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a City pénzügyi szolgáltató cégei szinte biztosan elveszítenék passporting-jogaikat, ha Nagy-Britannia nem őrzi meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz. A City közvetlenül 350 ezer, közvetve ennél kétszer több alkalmazottat tart el - többet, mint ahányan a legfőbb kontinentális vetélytársnak tartott Frankfurtban összesen laknak.
A City esetleges leépülése a brit költségvetést is súlyosan érintené, hiszen a londoni pénzügyi központ adja a brit adóbevételek tíz százalékát.
A Financial Times kormányforrásokat idéző hétfői beszámolója szerint a brit kormányon belül Philip Hammond pénzügyminiszter a fő szószólója annak, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is őrizze meg \"a lehető legnagyobb mértékű\" hozzáférését az uniós belső piachoz. A londoni gazdasági napilap forrásai szerint Hammond rendszeresen felhívja Theresa May miniszterelnök figyelmét a teljes kivonulás veszélyeire, a \"hard Brexit\" hívei - mindenekelőtt Boris Johnson külügyminiszter - azonban a teljes szakítást szorgalmazzák, beleértve a kivonulást az EU egységes piacáról.
