Miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett \"maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük\". Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot - hangsúlyozta a miniszterelnök.
A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el - foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.
A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy \"szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen\". Mindezek alapján Orbán szerint ez a csúcstalálkozó Magyarország és a magyar emberek biztonsága szempontjából rendkívül fontos és jelentős volt.
Magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség \"vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe\" - közölte a miniszterelnök.
A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz\" - mondta Orbán Viktor. A NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is, elsősorban a tengeri határok megvédésére.
A NATO-Ukrajna találkozó kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország mindig is támogatta, hogy keleti szomszédunk épüljön be ebbe a biztonsági-védelmi rendszerbe, \"ugyanakkor ennek a gondolatnak itt nincs többsége\".
A bukaresti NATO-csúcson például leszavazták Ukrajna belépését, \"ez a kérdés ezért ma nincsen napirenden\", mert \"itt távol állnak egymástól az álláspontok\", hiszen \"Ukrajna egy nehéz helyzetben lévő ország, és nem látjuk, hogy hogyan lehetne rövid távon nyugatosítani akár a gazdaság működését, akár a közigazgatását, akár a védelmi rendszerét\".
\"Habár a szándék megvan bennünk erre, az eddigi eredményeink időarányosan inkább soványnak mondhatók, semmint biztatónak - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, a résztvevők határozottan álltak ki Macedónia sürgető csatlakozása mellett, hiszen e lépés elutasítása \"stratégiai hiba, amiért később lehet, hogy magas árat fogunk fizetni\". Magyarországnak elemi érdeke, hogy Montenegró után ez a balkáni állam is csatlakozzon a NATO-hoz.
