Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány nem zsarolható kvótaügyben sem. \"Ez egy olyan zsarolás, amely sehová sem vezet\" - jelentette ki a magyar miniszter szerdán Prágában egy sajtótájékoztatón az Európai Bizottság azon javaslatára reagálva, miszerint az uniós tagállamok fejenként negyedmillió euróért megtagadhatnák a migránsok befogadását.
Szijjártó szerint Timmermans elismerte, hogy Brüsszel kényszerbetelepítést akar. A kényszerbetelepítés elfogadhatatlan, Brüsszel nem, csak a magyarok dönthetnek arról, kit fogadunk be az országunkba - válaszolta az MTI kérdésére a miniszter.
Ez szerencsétlen
Az Európai Bizottság (EB) szerdai javaslatát a cseh és a lengyel külügyminiszter, valamint Lukás Parízek szlovák külügyi államtitkár is bírálta és elutasította. Az EB javaslata \"kellemetlen meglepetés számomra\" - jelentette ki Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. A menekültek befogadását érintő uniós politika lényegi kérdésének módosításáról van szó, amelyet csak akkor lenne szabad előterjeszteni, ha abban egyetértés lenne. Ez azonban nem létezik. \"Nem értem, miért kell visszatérnünk a régi vitákhoz. Ez szerencsétlen\" - szögezte le Zaorálek.
Komolyan gondolják?
\"Nem vagyok biztos abban, hogy Brüsszel komolyan gondolja a javaslatot\" - jegyezte meg Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter.
Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter pedig kijelentette: az Európai Bizottság által szerdán javasolt automatikus menekültelosztási mechanizmus elfogadhatatlan, sérti az uniós tagállamok jogait. Blaszczak egy szerdai varsói sajtóértekezletén \"rossznak\" és \"értelmetlennek\" minősítette a javasolt rendszert, mely szerint az Európai Unióba érkező menekültek automatikusan átirányíthatóak lennének egy túlterheltnek minősített tagállamból egy másik tagországba. \"Ez sérti a tagállamok jogait\" - szögezte le.
Arra vonatkozóan, hogy az uniós tagállamok - menekültenként 250 ezer euró (77,7 millió forint) \"szolidaritási hozzájárulás\" fejében - ideiglenesen megtagadhatnák az átvállalást, Blaszczak feltette a kérdést: \"Miféle elv ez, mely szerint egy adott államnak ki kell váltania azt, hogy nem fogad be menekülteket?\" \"Ennek semmi értelme\" - tette hozzá.
Blaszczak hangsúlyozta: a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya - elődjétől eltérően - következetes lesz a menekültelosztási kvóták kérdésében. Ezzel arra célzott, hogy a Polgári Platform vezette kormány tavaly szeptemberben beleegyezett a 120 ezer menekült elosztását előirányzó egyszeri kvótába, melynek értelmében Lengyelországnak mintegy 7 ezer migránst kellene befogadnia 2017 végéig.
Blaszczakéhoz hasonló álláspontra helyezkedett Rafal Bochenek kormányszóvivő is, aki szerdán elmondta: az Európai Bizottság szerdai javaslata \"bizonyos feszültségeket teremt\", a kötelező kvóták \"megalapozatlanok\", és sértik a tagállamok szuverenitását.
Szlovákia is elutasítja a kvótarendszert
Szlovákiának egyértelműen az az álláspontja, hogy a menekültek befogadása kizárólag önkéntes alapon történhet. \"Bármiféle kvótarendszert elutasítunk\" - mondta Lukás Parízek szlovák külügyi államtitkár szerdán.
Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a kabinet szerdai ülése után Pozsonyban szintén kijelentette: Szlovákia nem fogja támogatni azt az Európai Bizottság (EB) által szerdán elfogadott javaslatot, amely úgynevezett \"szolidaritási hozzájárulás\" fejében tenné lehetővé az uniós tagállamoknak, hogy megtagadják a részvételt a menekültek automatikus elosztásában.
A szlovák belügyminiszter - akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte - a valós helyzetet figyelmen kívül hagyó visszalépésként jellemezte a brüsszeli javaslatot. Rámutatott: a javaslattal olyan időben állt elő Brüsszel, amikor sikerült megállítani a Balkánon keresztül érkező migránsáradatot, és sikerült megegyezésre jutni Törökországgal is.
\"Ezek olyan konszenzusok, amelyek a migrációs válság idején nagyon nehezen születtek meg, és ezeknek a nagyon érzékeny tárgyalásoknak közepette (az EB) egy olyan javaslatot tesz az asztalra, amely egyes dolgok tekintetében kilenc hónappal visszavinne minket az időben\" - fejtette ki a szlovák belügyminiszter. Rámutatott: a javaslat életbe léptetése még messze van, s annak útjában fognak állni az uniós tagállamok és az Európai Parlament (EP) is.
\"Azt egyenesen kimondom most is, hogy Szlovákia nem fogja támogatni ezt a javaslatot\" - szögezte le Robert Kalinák, aki úgy gondolja, az EB által szerdán elfogadott javaslat a többi uniós tagországnál sem lel majd nagy támogatásra.
Berlinnek tetszik
A német kormány üdvözli az Európai Bizottság javaslatait az uniós menekültügyi rendszer reformjáról és a Törökországgal szembeni vízumkényszer feltételes eltörléséről. Brüsszel menekültügyi reformjavaslatai \"jó irányba mutatnak\" - mondta Steffen Seibert kormányszóvivő szerdán berlini tájékoztatóján.
A menekültenkénti 250 ezer eurós (77,7 millió forint) úgynevezett szolidaritási hozzájárulásról szóló elképzelés megítélésére irányuló kérdésre kitérő választ adott. Mint mondta, a német kormány nem akarja külön-külön értékelni a javaslat elemeit, hanem előbb alaposan tanulmányozza a brüsszeli felvetéseket, és intenzíven részt vesz a róluk kibontakozó, várhatóan igen széles körű európai vitában.
Ugyanakkor kiemelte, hogy Németországnak nagyon fontos az uniós külső határ védelme, és reméli, hogy a tervezett új uniós határ- és partvédelmi szervezet ügyében az Európai Tanács soros holland elnöksége júniusban megállapodásra jut az Európai Parlamenttel, és így a szervezet már nyáron megkezdheti működését.
A Törökországgal szembeni vízumkényszer eltörlésének ügyéről szólva kiemelte, hogy Ankara nagyot lépett előre, de mind a 72 feltételt teljesítenie kell. Rámutatott, hogy a tárgyalások a vízummentességről már 2013-ban elkezdődtek, amikor még \"szó sem volt menekültekről\", és az EU a menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodásban csak arra vállalt kötelezettséget, hogy felgyorsítja a vízumkényszer feloldását célzó folyamatot.
A német lakosság többsége nem ért egyet a Törökországgal szembeni vízumkényszer eltörlésével. Az ARD országos közszolgálati televízió szerdán ismertetett felmérése szerint 62 százalék helytelennek tartja a vízummentesség megadását a török állampolgároknak, és 33 százaléka tartja helyesnek.
