BUX 138792.55 0,85 %
OTP 44570 1,34 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Meghökkentő hír az arab terrorizmusról

Nem a vallási fanatizmus a legfőbb oka annak, hogy az arab fiatalok egy része beáll az ISIS-hoz hasonló terrorszervezetekbe - derült ki egy 16 közel-keleti országra kiterjedő felmérésből. Az elmúlt évekéhez képest jelentősen romlott az ISIS megítélése az arab fiatalok körében.

2016. április 16. szombat, 14:35

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az arab fiatalok túlnyomó többsége egyre határozottabban elítéli az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezetet és nem hisz abban, hogy az ISIS képes lehet kiépíteni egy új kalifátust - idézte a Guardian a 2016 Arab Youth Survey felmérés talán legfontosabb megállapítását.

Ez a nyolcadik ilyen vizsgálat, amelyet 16 arab országban végeztek el 3500 fiatal megkérdezésével. A válaszadók egy 200 millió embert számláló (a kelet-közép-európai régió teljes lakosságának kétszerese) korosztályt képviselnek.

Az igazi gond

A megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka tudná elképzelni, hogy támogatná az ISIS-t abban az esetben, ha a szervezet lemondana az erőszakról. Tavaly még 19 százalék volt ez az arány. Ezzel egyidejűleg 37 százalékról 50 százalékra emelkedett azok súlya, akik a Közel-Kelet legnagyobb rákfenéjét látják az Iszlám Államban.

Ugyanakkor egyre inkább aggasztja a fiatal rétegek tagjait a térségben kialakult jelentős munkanélküliség. A felmérés szerint ez az elsődleges oka annak, hogy egyesek közülük beállnak a terrorszervezetekbe. A megkeresett országok felében ez a szempont felülmúlja a vallási fanatizmus ösztönző szerepét.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adata szerint 75 millió fiatalnak nincs munkája az arab világban. A Világbank számításai szerint a 15-24 éves korosztály negyede munkanélküli. Egy térségre vonatkozóan ez a legrosszabb adat a világon.

Gyengülő bizakodás

A 2011-es arab tavasz óta fokozatosan romlik az arab világ helyzetének megítélése a fiatalok körében. Az idei válaszadóknak csupán 36 százaléka véli úgy, hogy a térség jobb állapotban van, mint a lázadások előtt. Ez az arány 2012-ben még 72 százalék volt.

Többségük, 53 százalékuk a stabilitás fenntartását fontosabbnak tarja, mint a demokrácia működtetését, amit 28 százalékuk helyez az előbbi elé. Ez durva változás ahhoz képest, hogy 2011-ben még a 92 százalékuk tartotta legfőbb céljának, hogy demokráciában éljen.

Rákfenék

A muzulmán vallás síita és szunnita ágának gyakran véres összetűzésekbe torkolló ellentétét a fiatalok 47 százaléka tartja rombolónak és 52 százalékuk gondolja úgy, hogy a vallás túl nagy szerepet játszik a régió államai - főként a szunnita Szaúd-Arábia és síita Irán - közti ellentétekben.

A megkérdezettek 39 százaléka szerint a szíriai háború áttételes összecsapás a regionális és a világhatalmak között, 29 százalékuk szerint lázadás Bassár el-Aszad államfő ellen, 22 százalékuk szerint polgárháború a szíriaiak között.

Az USA-t az arab fiatalok 63 százaléka tartja a régió szövetségesének, míg 32 százalékuk az ellenségének. Ugyanakkor a demokrácia hiányát csak 22 százaléka tartja a Közel-Kelet legnagyobb gyengéjének (míg 50 százalékuk az ISIS emelkedésében látja a legfőbb gondot). A fiatalok több mint kétharmada azt várja a politikusoktól, hogy erősítsék az emberek - különösen a nők - személyes jogait és szabadságát.

A minta

A megkérdezettek az Egyesült Arab Emírségeket (UAE) tartják a követendő mintának, mert ezt az országcsoportot gazdaságilag biztonságosnak tartják. Több mint ötödük ebben az államközösségben szeretne élni. Az UAE három örökletes uralom alatt álló monarchia szövetsége választott vezetőség nélkül. A felmérés nem firtatta a válaszadók véleményét emírségek gyenge teljesítményéről az emberi jogok tiszteletben tartása terén.

Az arab fiatalok kétharmadát aggasztja az olajárak csökkenése, ugyanakkor majdnem négyötödük úgy véli: a kormányok zuhanó bevételei ellenére jogosult arra, hogy támogatott áron vásároljon üzemanyagokat.

Végül a felmérésből kiderült az is hogy a megkérdezettek egyre nagyobb többsége tájékozódik az interneten a tévé és a nyomtatott média helyett. Közel harmaduk gyűjti napi információját online, 29 százalékuk teszi ezt tévéhíradók nézésével és csupán hét százalékuk nyomtatott sajtótermékek olvasásával. Az utóbbi brutális zuhanás a 2015-ös 13 százalékhoz képest.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet