BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A lengyel alkotmánybírák egy része nem találkozhatott a Velencei Bizottsággal

Nem találkozhattak a lengyel alkotmánybíróság helyzetét vizsgáló Velencei Bizottság küldöttségével Varsóban az új kormányzati ciklusban megválasztott alkotmánybírák, akik a fonák helyzetről kedden a lengyel politikai vezetőket, köztük Andrzej Duda államfőt levélben tájékoztatták.

2016. február 9. kedd, 15:01

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság öttagú küldöttsége hétfőn érkezett kétnapos látogatásra Varsóba, mivel a lengyel külügyminisztérium kérésére szakértői véleményt kell mondania a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről.

A küldöttség tagjai több állami és bírósági intézmény képviselőivel találkoznak, tájékozódnak jogász- és civilszervezeteknél, kedd délelőtt pedig az alkotmánybíróságot keresték fel. A találkozón részt vett Andrzej Rzeplinski alkotmánybírósági elnök, valamint több bíró is. Azok az alkotmánybírák azonban, akiket a tavaly októberi parlamenti választások nyomán megalakult szejm választott meg, nem lehettek jelen.

Rzeplinski \"nem tette lehetővé a találkozáson való részvételünket\" - áll a Duda elnöknek, a lengyel házelnöknek, valamint a lengyel kül- és igazságügyi minisztereknek címzett levelükben. \"A Velencei Bizottság így nem kap arra lehetőséget, hogy a 2015 decemberében a lengyel államfő által beiktatott bírák álláspontját hallgassa meg, ami hatással lehet az általa kiadandó véleményre\" - szögezték le az alkotmánybírák.

A levelet az alkotmánybíróság négy tagja írta alá azon öt közül, akiket a Jog és Igazságosság (PiS) jelenlegi kormánya alatt választottak meg. Az ötödik új bíró álláspontjáról a lengyel sajtó nem számolt be.

Az összesen 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjai közül tízet az előző, a Polgári Platform (PO) vezette kormány idején választották meg. A PiS által később megválasztott öt bíró beiktatását az alkotmánybírósági elnök nem ismeri el, jóllehet a lengyel alkotmány értelmében köteles bevonni őket a munkába. Az így kialakult patthelyzetet nem oldotta fel az sem, hogy Rzeplinski január közepén bejelentette: a testületbe befogad két, a PiS által megválasztott bírót is. A több megfigyelő által anarchikusnak jellemzett helyzetet kedden tovább bonyolította, hogy Rzeplinski a Velencei Bizottság küldöttségével tartott megbeszélésre éppen az említett két, a saját maga által befogadott új bírót sem engedte be.

A Velencei Bizottság által vizsgált, decemberben módosított lengyel alkotmánybírósági törvény kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a lengyel alkotmánybíróság legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben 9 bíró jelenléte volt elegendő. A törvénymódosítást élesen bírálta a lengyel ellenzék és a legfelsőbb bíróság is azzal, hogy ez gyakorlatilag megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.

A lengyel alkotmánybíróság helyzete miatt januárban az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított el az uniós jogállamisági mechanizmus keretében. A témát ezt követően az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén is megvitatták, ahol Beata Szydlo lengyel kormányfő azt az álláspontot képviselte, hogy az alkotmánybíróság átalakítása megfelel az európai normáknak, a szabályozás megalkotásakor más európai országokban alkalmazott elvekből indultak ki.

MTI
MTI

Ez is érdekelhet