Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Angela Merkel hangsúlyozta: Németország ereje és hajlandósága a kihívások elfogadására lehet az a tényező, amely \"végül megnyitja az utat\" a menekültválság európai megoldása felé. Nem akkor lesz európai megoldás, ha Németország is elzárkózik, hanem \"ha bátrak vagyunk, és néha előremegyünk\" - mondta a kancellár.
A menekültválság nagy és hosszan elhúzódó kihívást jelent, de \"amennyire nagy a kihívás, éppen annyira erősen meg vagyok győződve arról, hogy Németország meg tudja oldani\", és \"ha jól csináljuk, ha bátran fogunk hozzá és kreatívak leszünk, akkor csak nyerhetünk\" - mondta a német kancellár.
A menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze.
Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki. A vendégmunkásokkal a hatvanas években szerzett tapasztalatokból okulva \"az integrációt kell a fontossági rangsor első helyére emelni\", ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy kezdettől fogva törekedni kell a menekültek német nyelvi oktatására és munkához kell juttatni őket. \"Ha ezt jól csináljuk, akkor több esély keletkezik, mint kockázat\" - mondta Merkel.
Második pontként azt jelölte meg, hogy a menekült vagy más menedékjogi státusra nem jogosult menedékkérőknek távozniuk kell az országból.
Harmadikként kiemelte: világossá kell tenni, hogy a menekültként elismert embereknek be kell tartaniuk a Németországban érvényesülő szabályokat. \"Nem hunyhatunk szemet, ha az integrációtól elzárkózó társadalmi közegek alakulnak ki\", és nem engedhető meg, hogy kialakuljanak \"párhuzamos társadalmak\" - hangsúlyozta Merkel.
A negyedik elem a határozott fellépés a többségi társadalomban megjelenő idegenellenességgel szemben.
Ötödik pontként a közös, európai uniós válságkezelés fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a menekültválság nem oldható meg \"nemzeti szinten\". A terhek kötelező, arányos elosztására és a szolidaritásra vonatkozó, régóta hangoztatott német igény mellett arról is beszélt, hogy sokkal szorosabban kell együttműködni a kibocsátó országokkal és a tranzitállamokkal. Kiemelte, hogy Berlin és Brüsszel is intenzívebb párbeszédre törekszik az ankarai vezetéssel, és úgy vélte, lehetetlen állapot, hogy a török-görög határ térségében embercsempész hálózatok működnek, miközben Törökország és Görögország is NATO-tagállam.
Merkel hatodik elemként a menekülthullámmal kapcsolatos geopolitikai összefüggésekre, a menekülthullámot kiváltó konfliktusokra utalva hangsúlyozta, hogy komoly belpolitikai következményekkel járhat, ha a külpolitikában vagy a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén \"valamit nem végzünk el\". A geopolitikai fejlemények és Németország belső viszonyai közötti egyre szorosabb összefüggés \"a 21. század valósága lesz\", és a mostani események \"csak a kezdetet jelentik\", az új helyzetre pedig fel kell készülni - mondta a német kancellár.
Ezért engedte be Németország és Ausztria a Magyarországról érkező menekülteket
Merkel a védelmébe vette a Magyarországról elindult, menedéket kereső emberek beengedését, aláhúzta, hogy a döntést \"emberiességi okokból\" hozta meg Németország és Ausztria.
A kancellár a 2016-os költségvetés vitájának a kancellári hivatal költségvetési fejezetéről szóló részében szólalt fel. Ez a napirendi pont hagyományosan az őszi politikai szezon kezdetének legfontosabb parlamenti vitája, amelyben nem csupán a következő évi előirányzatról van szó, hanem a kormány munkájának értékeléséről. Merkel beszédében mérleget vont kormányának csaknem kétéves tevékenységéről, és mindenekelőtt a gazdasági eredményeket emelte ki. Rámutatott, hogy a német gazdaság lendületesen növekedik, a munkanélküliség alacsony, a foglalkoztatottság történelmi magasságban van, a lakosság jövedelmének növekedése rendre meghaladja az infláció mértékét és az államháztartás egyensúlyba került.
A vita a menekültválság révén a korábban megszokottnál jóval visszafogottabb, tárgyilagosabb volt, az ellenzéki pártok szónokai is kiemelték, hogy nemzeti feladat a menekültválság kezelése, és egyik frakció soraiból sem kérdőjelezték meg a Magyarországról indult menedékkérők beengedésére vonatkozó döntést.
A 2016-os szövetségi költségvetés tervezete 312 milliárd euró kiadással számol. A kormány szerint a menekültválság nem veszélyezteti azt a törekvést, hogy jövőre se keletkezzen hiány az államháztartásban, és adóemelést sem tesz szükségessé.
