Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kétségbeesetten várták a tőzsdei befektetők, hogy milyen intézkedésekkel igyekszik megfékezni a kínai vezetés a világ második legnagyobb gazdaságában kibontakozott, súlyos hatásokkal járó tőzsdepánikot. Ennek hatására hétfőn Európában néhány óra alatt 230 milliárd eurót veszített értékéből a 300 legnagyobb tőzsdei vállalat - írta a Guardian. Ez az összeg bő kétévi magyar GDP-nek felel meg.
Peking első lépésként még a hét végén lehetővé tette, hogy helyhatóságok kezelésében lévő nyugdíjalapok tőzsdei részvényeket vásároljanak. Korábban csak bankbetétekbe és államkötvényekbe fektethették a pénzüket. Az alapok összesen kétezer milliárd jüannal gazdálkodnak, aminek az új szabályok szerint 30 százaléka folyhat be a tőzsdére. A 600 milliárd jüan 97 milliárd dollár, ami szakértők szerint több semminél.
Ezt követően kedden a központi bank 25 bázisponttal, 4,6 százalékra vitte le alapkamatát és 50 bázisponttal, 18 százalékra csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját. Újabb lépésként szerdán140 milliárd jüan (21,8 milliárd dollár) rövid lejáratú hitellel árasztotta el a piacot.
Fekete doboz
Az intézkedések tehát elérték a korábbi életerejéhez képest gyengének mutatkozó gazdaságot is, azaz követve segíthetnek a tőzsdéken - foglalta össze a helyzetet a Wall Street Journal (WSJ). A szakértők első számú jelöltje a a bankok kötelező tartalékrátájának csökkentése volt, mert ez nyithat utat a hitelezés felpörgése előtt, egyben ellensúlyozhatja azt a tőkekivonást, amelyet a jüan gyengülése váltott ki. Az ING elemzői azzal számoltak a pekingi jegybank 50-100 bázispontot vág ezen, és nem tévedtek.
Ez azonban sajnálatos módon várhatóan nem oldja meg a gondokat. A piac idegessége ugyanis részben abból fakad, hogy a kínai gazdaság - amely a világgazdaság GDP-jének 15 százalékát termeli meg és az elmúlt években a növekedés félét hozta - még mindig fekete doboz a befektetők számára. Az első sötétítő tényező a kormány statisztikai adatszolgáltatásának megbízhatatlansága, a második a gazdaságpolitika irányítóinak befolyása.
Hiába vágtak
Az utóbbi túlzott is lehet, meg elégtelen is. Ez kiválóan látszott az elmúlt hetek erőfeszítésein, amelyekkel igyekeztek finoman szabályozni a jüan árfolyamát. A kínai deviza értékének változása ugyanis aláássa a jegybank monetáris politikájának hatásait. De a szabályozás nehézségét mutatja az is, hogy a keddit vágást megelőzően tavaly november óta négyszer csökkentették az alapkamatot - hatástalanul.
Ennek egyik oka, hogy a kockázatkerülő bankok előnyben részesítik az állami vállalatokat a magánkézben lévőkkel szemben. Ez gyakran eredményezi azt, hogy a jobb növekedési kilátásokkal rendelkező magáncégek drágábban jutnak forráshoz. Ráadásul sok állami vállalat nem vesz fel kölcsönt, mert amúgy is dugig van olcsó tőkével és kapacitásfelesleggel küszködik.
Megingó bizalom
A Kínai Agrárfejlesztési Bank 46,2 milliárd jüannal fejeli meg a befektetési bank hitelét, amelyből eddig csak 2,8 milliárdot utaltak át. Van tehát még muníció a pekingi vezetőség tarsolyában.
Központi kormány beavatkozási képességével kapcsolatos kételyekhez hozzájárulnak a vezetők rátermettségével kapcsolatos kétségek is. A tiencsini robbanássorozatra adott késlekedő válasz volt az egyik jele ennek. A világ kezdi észrevenni, hogy a pekingi vezetők nem olyan felkészültek, mint amilyennek korábban gondolták őket - mondja Fraser Howie, egy a kínai gazdaságról szóló vaskos könyv társszerzője.
Egyes elemzők szerint a hétfői tőzsdei felfordulás arra utal, hogy a befektetők kezdik elveszteni a bizalmukat abban, hogy a nagy jegybankok, köztük a pekingi központi bank irányításuk alatt tudják tartani a gazdasági folyamatokat.
Régi módszerek
Végül, de nem utolsósorban sok olyan eszköz, amely az elmúlt évtizedekben jó szolgálatot tett a kínai gazdaság irányításában, egyre kevésbé használható. Ezt egyszerűen az magyarázza, hogy a kínai GDP 2014-ben már elérte a gigászi 10,3 ezer milliárd dollárt, ami ötszöröse a tíz évvel korábbinak. A kínai vezetés további tőkekiáramlástól tart, ami romboló hatású likviditási hiányt okozhat a pénzügyi rendszerben.
Korábban pontosan tudtunk kalkulálni azzal, hogy adott nagyságú állami befektetéssel mekkora növekedést generálhatunk, ám ma már kétszer akkora összegekkel kell számolnunk, mint régen - mondta a WSJ-nek egy vezető kormánytanácsadó. Az azonban egyelőre fel sem merül a pekingi vezetőkben, hogy feladják az idei hétszázalékos GDP-növekedési célt. A kérdés az, hogyan lehet ezt elérni.
Lassú szerkezetváltás
További gondja a kínai gazdaságnak, hogy nem zajlik elég gyorsan a gazdaság szerkezeti átalakulása. Miközben a hagyományos feldolgozóipar cégek - köztük immáron az autógyárak is -, illetve az építőipar veszít a lendületéből, a high-tech iparágak ehhez képest lassan bővülnek. Hiába a két számjegyű gyarapodás az ország egyes technológiai központjaiban, ez is kevés a régi iparágak leváltásához.
A kínai internetes keresőt üzemeltető Baidu Inc. például nagyjából azonos tőzsdei kapitalizációval rendelkezik, mint a CRRC Corp., a Kína két legnagyobb vasútieszköz-gyártójának egyesülésével létrejött cég, ám bevétele fele, alkalmazottai száma negyede az utóbbi vállalaténak. Ráadásul egyes technológiai vállalatok piaca gyengül. Gondokról számol be a Lenovo pc-gyártó és még az elmúlt évek egyik sztárja, az okos telefonok piacának egyik üstököse, a Xiaomi is azt jelentette, hogy csökken termékeinek értékesítése.
Félbemaradt építkezések
Az ország ipari övezeteiben félbemaradt építkezéseket látni, a vendégmunkások egy része hazament. A bajok tavaly év közben kezdődtek, sok beruházási projektet felfüggesztettek, és folytatódókban kevesebbet kezdtek fizetni a dolgozóknak - panaszkodik egy 34 éves építőipari munkás, akinek sok barátja fogta a sátorfáját, és máshol próbál szerencsét.
A hivatalos propaganda szerint semmi gond sincs a foglalkoztatással, ám a hongkongi China Labour Bulletin civil szervezet szerint a munkahelyi tiltakozások és sztrájkok a második negyedévben megduplázódtak az egy évvel korábbihoz képest.
Rakoncátlan helyhatóságok
A beruházási hullámvölgy hatással van a helyhatóságok működésére is. Miközben ezek jó részük óriási adósságok törlesztésével küszködik esetenként majdnem negyedével visszaestek befektetéseik. Ez magyarázhatja azt a korábban elképzelhetetlen jelenséget, hogy a helyhatóságok nem mindig engedelmeskednek a központi ukázoknak. Maga Li Ko-csiang miniszterelnök panaszkodott nemrégiben arra, hogy a kormány reformjai \"hihetetlenül\" erős helyi ellenállásba ütköznek.
