A görög népszavazás után elkerülhetetlen volt a további visszaesés, de elemzők megjegyzik: nincs pánik, mint az évtized eleji euróövezeti államadósság-válság csúcspontjain, mert az EU azóta átalakított és megerősített pénzügyi intézményrendszere azóta már képes karanténban tartani egy helyi válságot.
A piacokat most az nyugtalanítja, mi lesz, ha az állami-intézményi hitelezők is kénytelenek lesznek leírni valamennyit a görög adósságból, ahogyan három éve már görög kinnlevőségeik felének elfelejtésére kényszerítették a magánhitelezőket. A legnagyobb európai hitelező, illetve kezes Németország hitelminősítése minden bizonnyal kibír egy efféle eshetőséget, és a dél-európai közadósság-finanszírozást is olcsón tartja még az Európai Központi Bank mennyiségi enyhítése.
Mindenesetre a befektetők tartózkodtak a szélsőséges lépésektől a hétfő esti német-francia csúcstalálkozó előtt, amelytől útmutatást várnak az euróövezet új stratégiájára Görögország ügyében.
Délután átmenetileg mérséklődtek a veszteségek, és az euró majdnem bepótolta a vasárnap esti zuhanást. A friss felmérés az amerikai szolgáltatások teljesítményének gyorsuló növekedését jelezte júniusról, ez erősítette a bizalmat az amerikai gazdaság iránt, de mégsem hozta közelebb a tengerentúli kamatemelést, mert a gyorsulás alulmúlta a várakozást.
A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,76 százalékos romlással 6535,68 ponton zárt, 0,46 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt.
Frankfurtban a DAX-30 1,52 százalékos mínusszal 10 890,63 ponton végzett, 11,07 százalékkal magasabban, mint múlt év végén.
Párizsban a CAC-40 2,01 százalékkal 4711,54 pontra gyengült, 10,27 százalékkal meghaladva az év végit.
A zürichi SMI 0,56 százalékot, a milánói FTSE MIB-40 4,03 százalékot, a madridi IBEX-35 2,22 százalékot vesztett. Az athéni tőzsde továbbra is zárva volt.
Varsóban a WIG-20 0,27 százalékkal, 2272,09 pontra fogyott, a Mol 0,08 százalékkal 192,55 zlotyra esett.
