A német konzervatív Die Welt kommentárja szerint a brit választás \"jó választás Európának\". Eddig csak a Grexit (Görögország euróövezeti tagságának megszűnése) miatt kellett aggódni, ezentúl viszont a Brexit (Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése) is napirendre kerül, ami a lap szerint jótékony hatású folyamatokat indíthat el. \"Európának igyekeznie kell, és a jó irányba kell elmozdulnia, ha az euroszkeptikus torykat meg akarja tartani az EU-ban. A britek távolságtartása a kontinentális EU szinte szocialista viszonyaitól bebetonozódott David Cameron egyértelmű választási sikerével.
A britek nem akarnak brüsszeli túlhatalmat, nem akarják a költségvetési uniót s a megszorítások politikájának fellazítását sem, ellenben erősebb gazdaságot, kevesebb szabályozást és több versenyt akarnak. E hozzáállással pedig jobban megtestesítik a haladó, felvilágosult, ultraliberális Európa korszellemét, mint az athéni forradalmár epigonok vagy az újraelosztás rajongóinak párizsi, római vagy berlini klubja\" - emelte ki a Die Welt.
A másik vezető német konzervatív lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a brit gazdaság állapotával hozza összefüggésbe, hogy a konzervatívok abszolút többséget szereztek. Az országot egyedül kormányzó pártok korszakát már lezártnak tekintették Nagy-Britanniában, Cameron azonban valamennyi előrejelzésre rácáfolva mégsem szorul koalícióra, pedig ugyan nem kormányzott sikertelenül az előző ciklusban, de \"nem is imádták\" a választók. Inkább arról lehet szó, hogy a választás napjára az a vélemény vált uralkodóvá, hogy a kormány - és különösen Cameron és a pénzügyminiszter, John Osborne párosa - jól fogott hozzá a gazdaság fellendítéséhez. \"A növekedés még nem érezhető valamennyi társadalmi rétegben, de él a remény, és mivel öt év alatt 2 millió új munkahely jött létre, szinte mindenki ismer valakit, aki már profitált\" a kormány gazdaságpolitikájából - állapította meg a FAZ.
A baloldali Frankfurter Rundschau kiemelte, hogy egy csapásra átalakult a brit \"politikai térkép\". Az új felállásban a főleg Angliában erős Konzervatív Párt és az ország északi részét uraló - alsóházi létszámát 6-ról 56-ra növelő - Skót Nemzeti Párt (SNP) viszonya lesz a meghatározó. A lap szerint \"Cameron éppen úgy söpörte el ellenfeleit délen, ahogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnök északon, és az ország sorsa azon a kérdésen dől el, hogy sikerül-e megállapodásra jutnia a két pártvezetőnek, és akar-e együttműködni Anglia és Skócia\".
A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint a brit választási rendszer \"beépített igazságtalansága\" miatt az alsóház összetétele nem tükrözi a társadalom sokszínűségét és a választók akaratát, Cameron pedig a saját bőrén fogja megtapasztalni ezt, amikor a pártján belüli irányzatok elkezdenek harcolni egymással. A kormányfőnek a szűk többség miatt minden voks fontos, és ez zsarolhatóvá teszi. \"Választási teljesítménye hamar feledésbe merül, amikor a frakció újrakezdi kedvenc játékát, az alattomoskodást és a rombolást\" - írta a müncheni lap.
A brüsszeli Le Soir szerint a konzervatívok választási sikerének fő oka az volt, hogy a kampány középpontjában a gazdaság állt. Cameron ezen a területen nagyon otthonosan mozog, míg munkáspárti vetélytársára árnyékként vetült a Gordon Brown kormányában (2007-2010) elkövetett hibák egész sora, a közvélemény nagy részét emellett zavarta az az eshetőség, hogy a Labour összefoghat a skót nacionalistákkal.
A Le Soir szerint Cameronnak kedvezett Ed Miliband \"vitatott személyisége\" is: az ellenzék vezére saját baloldali bázisának szilárd megnyerésére összpontosított, és elhanyagolta a centrum meghódítására való törekvést.
A római Il Messaggero kommentárja szerint az olasz jobbközép nem győzi dicsérni Cameront, aki még az Északi Liga számára is hirtelen politikai példakép lett, noha a brit kormányfő ép \"a populista erők elszigetelésével\" tudott győzni. A lap Silvio Berlusconi exkormányfőt idézi, miszerint Cameron győzelme és a volt francia kormányfő, Nicolas Sarkozy \"feltámadása\" után a harmadik éppen ő, Berlusconi lesz, aki ismét győzelemre vezeti az olasz jobbközépet.
A brit konzervatívok látványos választási győzelme paradox módon elhárítja azt a kockázatot, hogy az Egyesült Királyság a brit miniszterelnök által megígért népszavazás révén kilépjen az EU-ból - véli a Rzeczpospolita című jobbközép lengyel napilap.
A lap szerint Cameron azért helyezte kilátásba a népszavazást, hogy marginalizálja egyrészt saját pártja erősödő euroszkeptikus szárnyát, másrészt a populista függetlenségi pártot (UKIP). \"Most mindkét erőt kiütötték\" - állapítja meg, hozzátéve: Cameronnak most \"szabad keze van abban, hogy, amint mindig is akarta, meggyőzze honfitársait az integráció előnyeiről\". \"Ez nem lesz nehéz\" - véli a szerző, Jedrzej Bielecki - mivel a londoni Citytől a brit exportig \"munkahelyek milliói függnek az unióban maradástól\". Ami Cameron követelését, az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás korlátozását illeti, ha Angela Merkel német kancellár az uniós szerződések megváltoztatására nem is hajlandó, a végrehajtási rendelkezések módosítása tekintetében várhatólag kész engedményeket tenni.
A Wsieci című konzervatív lengyel hetilap hírportálján Grzegorz Kostrzewa-Zorbas szakértő a Skót Nemzeti Párt (SNP) sikeréről úgy véli, hogy azzal újból napirendre kerül Skócia függetlenségének kérdése. Az SNP új függetlenségi népszavazást fog szorgalmazni és a skót törekvések ösztönözni fogják más európai országok felbomlasztásának híveit \"a kontinens nyugati részén Spanyolországtól Belgiumig, keleten pedig Ukrajnáig és más kelet-európai országokig\".
