BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Újraindulnak a tárgyalások Görögország és a trojka között

Technikai jelleggel újraindulnak a tárgyalások Görögország, valamint az Európai Uniót, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot tömörítő hitelezői trojka között. Ebben állapodott meg csütörtökön Brüsszelben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke, holland pénzügyminiszter.

2015. február 12. csütörtök, 20:30

Simone Boitelle, az eurócsoport elnökének szóvivője közölte: a megállapodás értelmében felkérik a nemzetközi intézményeket, hogy tárgyaljanak a görög hatóságokkal, és kezdjék el a jelenleg futó nemzetközi hitelprogramban és a görög kormány terveiben is szereplő azonos pontok technikai elemzését. Az egyeztetések célja, hogy megkönnyítsék az euróövezeti pénzügyminiszterek vitáját a jövő héten hétfőn tartandó tanácskozáson, amelyen Görögország és euróövezeti társai, valamint a hitelezői trojka megpróbálnak megállapodásra jutni Görögország jövőbeni pénzügyi támogatásáról. Uniós források hangsúlyozták, hogy a technikai jellegű egyeztetések felvétele nem jelenti azt, hogy bármiféle politikai megállapodásra jutottak volna a majdani tárgyalások tartalmáról.

Eközben az Európai Központi Bank (ECB) úgy döntött, hogy újabb egy héttel meghosszabbítja a sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybevételét a görög pénzintézeteknek. Az ECB egyúttal a múlt héten 60 milliárd euróban meghatározott összeget 5 milliárd euróval 65 milliárd euróra emelte - szivárgott az ECB-hez közelálló forrásból.

A likviditási problémákkal küzdő görög pénzintézeteknek számára a sürgősségi hitelnyújtás maradt az utolsó lehetőség a tőkebevonásra, miután az ECB február 11-i hatállyal kizárta rendes hitelezési tevékenységéből a görög bankokat.

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa február 4-én döntött úgy, hogy a görög bankok február 11-től nem férhetnek hozzá az ECB hiteleihez a bóvli kategóriába sorolt, azaz magas kockázatú görög államkötvények vagy a görög kormány által garantált kötvények felhasználásával. Ezt azzal indokolta, hogy bizonytalanná váltak a Görögország és hitelezői által kötendő következő megállapodás kilátásai.

Az ECB 0,05 százalékos kamattal kínál hitelt, míg a sürgősségi likviditási hitel kamata 1,55 százalék, és az ECB kormányzótanácsa kétharmados többséggel az ELA mechanizmusának alkalmazását fel is függesztheti.

A görög pénzintézetek az athéni kormány rövid futamidejű adósságpapírjainak elsődleges vásárlói. Ha nincs elég forrásuk, a görög állam nem lesz képes finanszírozni önmagát, mert a nemzetközi pénzpiacokon nem tud tőkéhez jutni.

A bizonytalan kilátások dacára az athéni tőzsde irányadó indexe, az ASE értéke 6,7 százalékkal emelkedett csütörtökön, a bankszektor több mint 14 százalékkal erősödött.

MTI-Eco
MTI-Eco

Ez is érdekelhet