Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök kénytelen szembenézni azzal, hogy a kormánypárt, a jobbközép Új Demokrácia az elmúlt két hétben nem tudta érdemben mérsékelni lemaradását a választási versenyben az ellenzék vezető erejével szemben - jelentette a Bloomberg. A radikális baloldali Sziriza a hét végén megjelent két közvélemény-kutatás szerint 2,6, illetve 3,2 százalékkal vezet az Új Demokrácia előtt. Ez lényegében ugyanakkora különbség, mint amekkorát december közepén és január elején mértek.
Folyamatos trendnek tekinthető, hogy a Sziriza kis különbséggel vezeti a népszerűségi listát - állapította meg Dimitrisz Szotiropulosz, az Athéni Egyetem politikatudományi tanszékének professzora. A mérések megbízhatónak tekinthetők, ugyanis a To Vilma című lap, amely a Kapa közvélemény-kutató intézet felmérését rendelte, közömbös álláspontot foglal el az ellenzék győzelmével kapcsolatban. A választás esélyesének tartja a Szirizát Michael Mishaelides, a brit RBS bank elemzője is, hozzátéve, hogy várhatóan nem szerez abszolút többséget, ezért kénytelen lesz koalíciós partner után nézni.
Adok-kapok
A hét végén teljes erővel dübörgött a választási harc. Szamarasz felvázolta pártja gazdasági programját, amely azt ígéri, hogy 770 ezer új munkahelyet teremtenek néhány kulcsszektorban: az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban és a logisztikában. A gazdasági növekedés élénkítése érdekében csökkentenék az ingatlanadót és egységes, 15 százalékos vállalati nyereségadót vezetnének be. Védőernyőt biztosítanának a görögországi vállalkozásoknak és ösztönöznék a válság idején az országból kimenekített tőke visszahozatalát.
Alekszisz Ciprasz, az ellenzék vezére megerősítette, hogy ha ők győznek, akkor elsősorban azokhoz a háztartásokhoz fogják irányítani a szociális támogatásokat, amelyeket a gazdasági válság a szegénységbe taszított. Emellett megígérte, hogy évi 12 ezer euróra (havi 317 ezer forint) emelik az adómentes jövedelem határát. Visszautasította ellenfele vádját, amely szerint a Sziriza megengedő bevándorlási politikája rontaná az országban a közbiztonságot és növelné a terrorista akciók veszélyét.
Menekül a tőke
A piaci szereplőket továbbra is idegesítik a Sziriza győzelmi esélyei, mivel ha radikális baloldal lesz a befutó, akkor leállíthatják az EU és IMF Görögországot finanszírozó segélyprogramját, ami fizetésképtelenné teheti az országot. A magánkézben lévő államkötvények tulajdonosai sebesen szabadulnak papírjaiktól, ezért - az elmúlt 15 hónapban először - a múlt héten tíz százalék fölé emelkedett a tízéves görög államkötvények hozama. Szakértők szerint a hat százalék feletti hozamokat nem lehet tartósan finanszírozni.
A Sziriza emellett a görög adósságok egy részének leírását is követeli, ami szintén menekülésre készteti a befektetőket. Az athéni ekathimerini.com hírportál arról ír, hogy a görög bankok ügyfelei az elmúlt hetekben több mint hárommilliárd eurót vontak ki a számláikról. Ennek nyomán olyan találgatások keltek szárnyra, amelyek szerint a pénzintézeteknek tőkeinjekcióra lesz szükségük.
Eközben újabb hírek érkeztek arról, hogy a német kormány számol az úgynevezett Grexit lehetőségével, azaz azzal, hogy Görögország a választások nyomán elhagyja az eurózónát. Az ekathimerini.com meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a berlini pénzügyminisztérium különböző tanácsadó szervezetektől adatokat kért azzal kapcsolatban, milyen hatása lenne a görög euró végének a német gazdaságra.
