Az Egyesült Államok hatóságai évek óta vizsgálódnak azok körül a brit, svájci és francia bankok körül, amelyek segítenek a tiltólistán lévő államokban - például Iránban, Szudánban - lévő ügyfeleiknek mozgatni a pénzüket. Esetenként dollármilliókat szivattyúznak át amerikai leányvállalataikon is, tisztára mosva a szankciókkal sújtott országokban lévő ügyfeleik pénzét.
A kémügyek után azonban újabb diplomáciai konfliktust okozhat az USA és Németország között, hogy az amerikai hatóságok célkeresztjébe került a 17 százalékban állami tulajdonban lévő Commerzbank, a második legnagyobb német pénzintézet. A felek a büntetőeljárás elkerülése érdekében még a nyáron peren kívüli megegyezésre juthatnak a bankra kiszabandó bírságról, miután kiderült, hogy szudáni és iráni vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat - tudta meg a New York Times nevük elhallgatását kérő forrásokból.
Hatalmas bírságok
A büntetés összege 500 millió dollár lehet. A megállapodás megnyithatja az utat egy további egyezség előtt, amelyet a hasonló szabályszegésen kapott Deutsche Bankkal - Németország legnagyobb pénzintézetével - hozhatnak tető alá az amerikai hatóságok. A Commerzbankot megelőzően a francia BNP Paribas ment bele egy horribilis, 8,9 milliárd dolláros bírság kifizetésébe, amely szintén szudáni és más tiltólistán lévő országokhoz tartozó ügyfeleinek segített pénzük legalizálásában.
A BNP mellett a Crédit Agricole és a Société Generale viselt dolgait is vizsgálják a washingtoni hatóságok. Ezeket az eljárásokat azonban várhatóan csak a két német nagybank ügyének lezárása után fejezik be. Az esetek együttesen fordulópontot jelentenek az amerikai pénzügyi rendszeren átáramló piszkos pénzekkel kapcsolatos felderítő munkában, amelyet egy évtizeddel ezelőtt kezdtek el a hatóságok.
Nem kéne félrenézni
A vizsgálatokban nem csupán a kereskedelmi-pénzügyi szankciókkal sújtott országokkal összefüggő esetekre igyekeznek fényt deríteni a illetékesek, hanem minden pénzmosás gyanús ügyre is. Az amerikai Citigroup egyik részlegét például drogkartellekhez kötődő pénzekkel kapcsolatban vették górcső alá. A JP Morgan kétmilliárd dollárt fizetett be az amerikai államkasszába, miután a hatóságok úgy találták, hogy figyelmen kívül hagyta azokat a jeleket, amelyekből hamarabb kiderülhetett volna a világtörténelem legnagyobb piramisjátékát üzemeltető Bernard Madoff csalása. Madoff két évtizeden át volt a pénzintézet ügyfele.
