Rontott a világgazdaság növekedési kilátásán a Világbank az USA-ban az év eleji extrém időjárás hatása, az év eleji pénzpiaci turbulenciák, és az ukrán válság miatt: 2014-re adott januári 3,2 százalékos előrejelzését 2,8 százalékos növekedési ütemre rontotta legfrissebb, Globális gazdasági kilátások (GEP) című jelentésében. Az év eleji gyengélkedés ellenére viszont a Világbank szerint ismét lendületet kap a gazdaság, így a világgazdaság 2015-ben 3,4, 2016-ban pedig (a korábbi előrejelzéssel nagyjából megegyező ütemben) 3,5 százalékkal bővülhet.
A fellendülés jórészt a magas jövedelmű gazdaságoktól jöhet - főleg az USA-tól és az eurózónától - a fiskális konszolidáció gazdaságot visszafogó hatásának enyhülése, a javuló munkaerő-piaci kondíciók és a belső kereslet élénkülésének köszönhetően. A globális gazdasági fellendülés felét a magas jövedelmű országok adhatják, szemben a tavalyi 40 százalékos aránnyal. Mindezek eredményeképp a Világbank azzal számol, hogy a tavalyi 1,3 százalékos ütem az idén 1,9, jövőre 2,4, míg 2016-ban 2,5 százalékra gyorsulhat. Az eurózóna gazdasága idén 1,1, jövőre 1,8, 2016-ben 1,9, míg az USA idén - a korábbi előrejelzésben szereplő 2,8 százalék helyett - 2,1 százalékkal növekedhet, de 2015-16-ban már elérheti a 3 százalékos ütemet.
A fejlett gazdaságok élénkülése a Világbank szerint a feltörekvőknek is fontos lendületet adhat. A fejlett gazdaságok várhatóan további 6,3 ezer milliárd dolláros globális keresletet jelenthetnek a következő három évben, ami jelentősen meghaladja az elmúlt három évbeli hozzájárulásukat, de jelentősen meghaladja a feltörekvő gazdaságok várható hozzájárulását is. A Világbank elemzése arra mutat rá, hogy a magas jövedelmű országok felől érkező importkereslet a tavalyi 1,9 százalékról idén 4,2, 2016-ban pedig 5 százalékra nőhet, a feltörekvő országok exportja pedig a tavalyi 3,7 százalékról 2016-ban 6,6 százalékra bővülhet.
A feltörekvők is lassabbak lesznek
A Világbank a legfrissebb jelentésében rontott a feltörekvő országok növekedési kilátásain is, a januári 5,3 százalékos becsléséhez képest most már mindössze 4,8 százalékos bővülést vár erre az évre, míg 2015-ben 5,4, 2016-ban 5,5 százalékra erősödhet a gazdasági növekedés. A jelentés szerint a feltörekvő országok öt százalék alatti növekedéséhez az USA-ban látott extrém időjárástól az ukrán válságon, a kínai gazdaság egyensúlytalanságainak kezelésén, több közepes jövedelmű országban tapasztalt politikai viszályon át a strukturális reformok lassú végrehajtásáig vagy a kapacitás korlátozottságáig mind hozzájárulnak.
Kínában a Világbank idén 7,6 százalékos növekedéssel számol, de ez a gazdaság kiegyensúlyozásának sikerességétől is függ. Amennyiben ezek az erőfeszítések \"kemény landolással\" végződnek, annak jelentős tovagyűrűző hatása lehet Kelet-Ázsiában és a nyersanyag-exportőr országokban.
Ukrajnának lesz hatása
Az európai- és közép-ázsiai régió növekedése 2014 első negyedévében - a pénzügyi turbulenciák és az ukrán helyzet miatti feszültségek ellenére - enyhe növekedési pályán maradt, de a Világbank szerint régióra hatással lesz az ukrán konfliktus is. Az ipari termelés főleg az eurózóna felé irányuló export növekedése miatt bővült; Közép-Ázsiában a vártnál lényegesen lassabb orosz növekedés, a fém- és nyersanyagárak csökkenése, valamint a hazai kapacitások korlátai fogták vissza a gazdaságot.
A térségben az EU és Oroszország közötti feszültség jelenti a legfőbb kockázatot a Világbank szerint. Bár a jelentés alapfeltételezése szerint az ukrán feszültség nem eszkalálódik tovább idén, de ha mégis, akkor mélyen megrázhatja a globális bizalmat, amely a vállalatokat és háztartásokat a kiadásaik visszafogására késztetheti, így ez 1 százalékponttal mérsékelheti a növekedést a régió alacsony- és közepes jövedelmű országai körében. E térségben a Világbank a most kiadott elemzésében arra számít, hogy a 2013-as 3,6 százalékos szintről idén várhatóan 2,4, majd jövőre 3,7, 2016-ban 4 százalékra gyorsul a GDP. Oroszország gazdasága idén egy igen szerény, 0,5 százalékos bővülést mutathat, ami 2015-ben 1,5, 2016-ban 2,2 százalékra gyorsulhat.
- növekvő feszültség az EU és Oroszország között
- a magasabb globális alapkamatokhoz való rendezetlen alkalmazkodás várt vagy tényleges monetáris szigorítás vagy növekvő kockázatkerülés miatt
- a biztató számok ellenére továbbra is jelentős kockázatot jelent a Közép- és Kelet-Európában a fellendülés fenntarthatósága
- a nyersanyagárak, és az Oroszország felől érkező átutalások mérséklődése különösen a FÁK országok számára jelentenek nagy kockázatot
A közép- és kelet-európai országok gazdaságai az erősödő eurózónás importkeresletből profitálhatnak. A térség GDP-je idén elérheti a 2,5 százalékot, jövőre pedig 2,8, 2016-ban pedig 2,9 százalékra gyorsulhat a tavalyi 0,3 százalékos zsugorodás után. Magyarország és Románia esetében a Világbank szerint az erősödő külső keresletnek a munkaerőpiacon és a belső kereslet erősödésében látszanak a kedvező hatásai. Általában véve e régióban az alacsony infláció lehetővé teszi a belső kereslet ösztönzésére a jegybankok számára az alkalmazkodó monetáris politika folytatását.
Magyarország gyorsabban növekedhet
Magyarország esetében a Világbank a mostani növekedési prognózisában javított az idei és a jövő évi kilátásokon, viszont rontott a 2016-os adaton: a 2013-as 1,1 százalékos GDP-növekedés után idén 2,4, majd 2015-16-ra egyaránt 2,5 százalékos bővülést vár. (Januári prognózisában a Világbank 2014-re 1,7, 2015-re 1,5, 2016-ra 2,7 százalékos GDP-növekedést jelzett előre.) A magyar gazdaság potenciális növekedését a tavalyi 0,2 százalék után 2014-ben 0,6, 2015-ben 1,1, míg 2016-ban 1,3 százalékra teszi. A folyó fizetési mérleg esetében viszont rontott a számokon: a tavalyi 2,8 százalékos szufficit után a friss elemzés idénre 2,5, jövőre 2, 2016-ra 1,8 százalékos többletet jósol szemben a januári előrejelzésében szerereplő idei 2,2, 2015-ös 2,1 és 2016-os 3,2 százalékos többlettel.
A kockázatok csökkentek, de a sérülékenység maradt
A Világbank szerint a rövid távú kockázatok jelentősen enyhültek, részben azért mert a korábbi aggodalmakra okot adó tényezők nagyobb megrázkódtatás nélkül valósultak meg, illetve mert a gazdasági kiigazítások az elmúlt években csökkentették a sérülékenységeket. A folyó fizetési mérlegek hiánya néhány, a válság által keményen érintett gazdaságban 2013-ban és 2014 elején csökkent, továbbá a feltörekvő országokba ismét több tőke áramlott, bár a tőkebeáramlás mértéke még így is 42 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A feltörekvő országok állampapírhozamai estek, a részvénypiacok magukhoz tértek.
A Világbank arra figyelmeztet, hogy a piacok továbbra is érzékenyek, a fejlett országok makrogazdasági politikájában bekövetkező várható változás időzítése és mértéke körüli spekulációk okozhatnak még volatilis mozgásokat, illetve középtávon a költségvetési fenntarthatóság, főleg Európában a deflációs kockázat és a strukturális reformok végrehajtása fokozhatják az aggodalmakat. Közép távon a jelentés szerint a makrogazdasági politikáknak az ellenálló-képesség növelése érdekében szigorodniuk kell, illetve néhány országban enyhíteni kell az inflációs nyomást.
- Élénkülő kereskedelem: bár az euró gyengítése máshol ronthat a versenyképességen, az eurózóna gyorsabb növekedése egyben a valutaövezet keresletét is élénkíteni fogja a kereskedelmi partnerek exportja iránt, jelentős lendületet adva ezzel a feltörekvő európai gazdaságok növekedésének is.
- Lazább globális pénzügyi kondíciók: az euróövezet kötvényhozamainak beesése - a monetáris lazítás sikerességét feltételezve - tőkebeáramlást eredményezhet a feltörekvő piacokra. Ez főleg azon feltörekvő európai gazdaságokban jöhet jól, ahol alacsony a növekedés és kicsi a monetáris és fiskális mozgástér. Azokban az országokban viszont, ahol szigorítás van napirenden, az újabb likviditásbőség nemkívánt volatilitást okozhat.
- Az euró gyengülése felerősítheti az árfolyam-kitettség hatásait azokban az országokban, ahol a nem euróban denominált kötelezettség (például dollár- vagy svájci frank hitelek) nagyarányú eurózóna felé irányuló exporttal párosul. Ennek kapcsán a Világban Magyarországot és Lengyelországot emeli ki, ahol magas svájci frank-hitelek aránya a háztartások körében, valamint Törökországot és Libanont, ahol a vállalati szektor főleg amerikai dollárban van eladósodva - ezek az országok ugyanis az eurógyengítő nyomás hatásával szemben sérülékenyek lehetnek.
Vannak kivételek
Bár a feltörekvő országokban a fiskális konszolidáció jelenleg nem ad aggodalomra okot, néhány kivétel van. Míg a kiigazítások több országban csökkentették a kockázatokat, a költségvetési egyenlegek jelentősen romlottak 2007 óta, és a stabil növekedés ellenére az adósságszintek a feltörekvő országoknak több mint felében a GDP 10 százalékával, vagy még ennél is nagyobb mértékben nőttek. Márpedig azokban a közepes jövedelmű országokban, ahol a magas infláció nagy folyó fizetési mérleg hiánnyal párosul, ott megszorításokra van szükség - főleg azon országokban, ahol az irányadó ráta nulla közeli szinten áll - hangsúlyozzák a Világbank elemzői. Több országnál a Világbank pénzügyi puffer kialakítását látja szükségesnek a deficit lassú csökkentése mellett, különösen középtávon, miután az adósságszolgálat költségei várhatóan emelkedni fognak, így - főleg a nyersanyag exportőrök esetében az állami bevételek várhatóan csökkennek. A jelentés emellett azt is megállapítja, hogy míg a hitelezés bővülése lassul, belső pénzügyi kockázatok továbbra is fennállnak főleg Dél-Afrikában, a feltörekvő európai országokban és Közép-Ázsiában, ahol a nem-teljesítő hitelek problémája még mindig megoldatlan.
A Világbank elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy egy olyan világban, ahol a külső finanszírozási feltételek szigorodása várható és további kockázatok is fennállnak, a jövőbeli növekedés a termelékenység és a versenyképesség javításából jöhet. A feltörekvő országok megmutatták korábban, hogy akkor is tudnak prosperálni, ha a magas jövedelmű gazdaságok növekedés és importja gyengélkedik, de ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, lendületet kell adniuk a belső reformjaiknak.
