Ez volt az első alkalom, hogy az EP közvetlen választásának bevezetése, 1979 óta minimális mértékben ugyan, de növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtt tartott EP-választáson 43 százalékos volt a részvételi arány.
Az első, 1979-es közvetlen választáson még 61,99 százalékos volt a részvételi arány, ez süllyedt az évek során fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között következett be, amikor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant a részvételi arány.
A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány csak Belgiumban (90 százalék), Luxemburgban (90 százalék), Máltán (74,81 százalék) és Olaszországban (60 százalék) volt. Az első két országban azonban kötelező a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választásokat is tartottak. Húsz százalék alatti volt a részvétel Csehországban (19,5 százalék) és Szlovákiában (13 százalék).
Az első előrejelzések szerint az új, 751 fős EP-ben is a jobbközép, illetve balközép Európa-párti erők dominálnak majd, annak ellenére, hogy az euroszkeptikusnak mondott képviselők száma mintegy megduplázódik.
