Ukrajna a csőd szélén áll − jelentette be Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő, az ukrán parlament elnöke, és szavait senki sem vonta kétségbe, Jurij Kolobov pénzügyminiszter számokkal is alátámasztotta. Idén és jövőre az országnak közel 35 milliárd dollárra van szüksége, részben a lejáró tartozások, részben a GDP 9 százalékán tartó államháztartási hiány fedezésére. Felszólította a Nyugatot, hívjon össze két héten belül donorkonferenciát, hogy közösen dolgozzanak ki egy mentő programot.
Ukrajnában közben keresik az elmenekült, a kijevi parlament által szombaton tisztségétől megfosztott államfőt, Viktor Janukovics és több más politikus ellen körözést adtak ki tömeggyilkosság vádjával. Hírek szerint a volt államfő mintegy félmilliárd dollárral próbálta meg elhagyni az országot, vasárnap este a Krím-félszigeten lévő háza környékén vélték látni. Az oroszbarát kormányzat megdöntésének mérlege 82 halálos áldozat. Egyelőre nem világos, hogy a Majdanon hónapok óta kitartó tömegek beállnak-e az új, Európa-barát politikai elit mögé, a választási kampány mindenesetre mától megkezdődik, amint azt Kijevben a központi választási bizottság bejelentette.
Az Európai Unió és a nyugati kormányok, nemzetközi intézmények nem zárkóznak el a mentőövtől, sőt, nagyvonalú felajánlások is történtek. Egyetértés van közöttük abban, hogy meg kell várni egyrészt a politikai helyzet tisztázását és a legitim államgépezet kialakulását, másrészt − ezzel összefüggésben − olyan reformcsomagra van szükség, amely tartalmazza a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által régóta követelt intézkedéseket.
Az Európai Bizottság megvárná a májusi választásokat és azt követően kerülhetne sor a novemberben Kijev által visszautasított társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírására. Brüsszel ugyan elismeri az átmeneti kormányt, ám a megállapodással megvárná, miként dönt az ukrán nép a választásokon.
Esett a kockázati felár
Miután az ukrán államadósság tetemes része nem hrivnyában van, ennek nagyobb arányát külföldi valutákban is kell visszafizetni. A helyi fizetőeszköz a válság kitörése, tehát tavaly november óta mintegy 10 százalékot veszített az euróval szemben. Az ukrán nemzeti bank szerint az ország devizatartaléka egy év alatt 24,7 milliárd dollárról 17,8 milliárdra zsugorodott. Az idei hiteltörlesztés igénye mintegy 13 milliárd dollár.
A londoni tőkepiacokon mindenesetre pozitívan reagáltak a legfrissebb kijevi eseményekre, illetve az azokra adott nyugati válaszokra, ami azt jelzi, hogy elkerülhetőnek ítélik Ukrajna fizetésképtelenségét. A cds középárfolyama 950 bázispont alatt volt, ami többhetes mélypont, mintegy 25 százalékos javulás a múlt hét végéhez képest. Londoni elemzők szerint a következő egy évben Ukrajnának 25 milliárd dolláros nemzetközi segítségre lesz szüksége.
Az IMF feltételei
Miután Kijev láthatóan hiába vár a tavaly megígért orosz pénzügyi segítségre − bár Vlagyimir Putyin elnök az EU−orosz csúcson Brüsszelben még arról beszélt, hogy a segítség az ukrán népnek és nem kormányoknak szól −, a Nyugat is látja, hogy nem várhat Moszkvára.
Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter a G20 sydneyi találkozóján vasárnap arról beszélt, hogy az ukrán ideiglenes kormány felállását követően a demokráciához való visszatérés, a stabilitás és a gazdasági növekedés érdekében Ukrajna számíthat az IMF segítségére, amelyet Washington is támogat. Christine Lagarde, az IMF főigazgatója három feltételt nevezett meg: a gázár megemelése, a hrivnya további leértékelése és az államháztartás terheit mérséklő megszorítások.
Felszólítás Moszkvának
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja tegnap Kijevben már tárgyalásokat kezdett egy esetleges uniós gyorssegélyről, amely "megalapozhatja az ország politikai és gazdasági stabilitását". Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter eközben arra figyelmeztetett: ha Ukrajna fizetésképtelenné válik, annak következményei Oroszországot és az EU-t is egyaránt sújtanák. Gernot Erler, a német kormány kelet-európai különmegbízottja is felszólította Moszkvát, hogy az IMF és az EU mellett szálljon be az ország pénzügyi támogatásába; egyúttal elismerte, hogy egyelőre hiányzanak a kijevi tárgyalópartnerek, márpedig a feltételekről valakivel meg kell állapodni, hiszen "ingyen senki nem nyúl a zsebébe".
Angela Merkel is üzent Kijevnek, a német kancellár arra kérte Ukrajnát, hogy az új kormány összetételében az ország oroszok lakta keleti és déli régióit is vegyék figyelembe. Merkel hétfőn telefonon tárgyalt több ukrán politikussal, köztük Julija Timosenkóval is. A börtönből szombaton kiszabadult volt kormányfő egyébként kijelentette, hogy nem kíván politikai szerepet vállalni − korábban felmerült, hogy az új, átmeneti kormányt vezetné és indul a május 25-ére kiírt elnökválasztáson is.
Szerző: Fóti Tamás
