Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A feltörekvő országoknak megvan a maguk baja mostanság, de Ukrajna megroppanása egy új szintjét jelenti a problémának - írja Nicholas Spiro, a nevét viselő befektetési cég igazgatója a bne internetes portálon megjelent elemzésében. A tőkekivonás és a valutaleértékelődés egy dolog, míg a harminc halott és az erőszak elszabadulása egy másik. Ukrajna eddig fokozatosan haladt az utóbbi felé, ám a napokban átlépte a Rubicont.
A politikai patthelyzetből elhúzódó véres konfliktus lehet, amelynek tétje igen magas, ám a piacok csak most kezdik szorosabb figyelemmel kísérni a kibontakozó tragédiát területe alapján Európa harmadik legnagyobb országában. A konfliktus eszkalálódása a lehető legrosszabbkor jön a kelet-közép-európai feltörekvő országoknak, amelyek devizapiacai megérezték az elmúlt hetek tőkekivonási hullámát.
Lejtő
Az indonéziai és az indiai rúpia mélyrepülése utat nyitott a rubel és a forint gyengülése előtt is annak ellenére, hogy ez a két ország folyó fizetési többletet tud felmutatni, amire támaszkodva elvileg elkerülhette volna a zuhanást. A cseh korona és a zloty is megkapta a magáét a befektetőktől január végén, ám a forint és a rubel az, amelyeket hosszú időn át püfölhetnek a piaci szereplők - állítja Spiro.
A nagyobb aggodalomra a rubel helyzete ad okot. Az orosz deviza az argentin peso után idén eddig a legrosszabbul teljesítő valuta, árfolyama rekordalacsony szintre esett a főként euróból és dollárból álló valutasárral szemben. Hiába a viszonylag erős folyó fizetési mérleg és az alacsony külső adósság, a feltörekvő piacok iránti bizalmatlanság, a lassú GDP-növekedés, a befektetések hiánya, a jegybank vonakodása a kamatemeléstől, illetve az ukrán válság felülírja a pozitív szempontokat. Még egy kis gyengülés, és megérezhetjük a kamatemelés fuvallatát a levegőben - jósolja a szakértő.
Tesznek az óvatosságra
A magyar értékpapírok piaci árázásából kitűnik, hogy a befektetők 100 bázispontos (egy százalékpontos) kamatemelést várnak a következő egy évben. Ettől az sem téríti őket el, hogy az MNB rendületlenül kitart olcsóhitel-politikája mellett. Az alapkamat 2,7 százalék, ami csupán 20 bázisponttal magasabb a varsó központi bank kamatánál, miközben a lengyel államadósság jóval alacsonyabb, mint a magyar.
Igaz, hogy az infláció nagyon alacsony Magyarországon, ám Spiro ennek ellenére úgy látja, hogy az MNB új vezetősége egy időre sutba dobta az óvatosságot, elviseli a gyengébb forintot annak ellenére, hogy az országnak veszélyesen magas a külföldi devizában elszámolt adóssága.
A GDP arányában az oroszországinál magasabb, 2,5 százalékos folyó fizetési mérlegtöbblet hozzájárulhatott ahhoz, hogy a forinttal viszonylag kesztyűs kézzel bántak a befektetők az elmúlt heteken összevetve például a török lírával. Ez arra utal, hogy a piaci szereplők részben elkülönülten, egyenként alakítják ki a viszonyukat az egyes országokhoz. Az ilyen egyedi jellegzetességek, azonban fordított hatással is járhatnak, a határokon átnyúló hatásaik is lehetnek, ahogy azt az ukrán események megmutatták - hívja fel a figyelmet a befektetési szakértő.
