Kamatcsökkentés helyett előreláthatóan a kötelező tartalékráták további mérséklésével bővíti a likviditást a pénzpiacokon a román jegybank (BNR), hogy a hitelezést és ezáltal a belső fogyasztást élénkítse − mondta a Napi Gazdaságnak Csaba Bálint, az OTP Bank Romania kockázatelemzője. A pénzromlás üteme a második félévtől jelentősen gyorsulhat, a célsáv 3,5 százalékos felső határát azonban várhatóan nem töri majd át. Az infláció üteme év/éves alapon 1,6 százalékra mérséklődött decemberben, januárban pedig már csak 1,1 százalék volt. A hitelezés támogatására a BNR tavaly több lépésben 3,50 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot, januárban pedig a kötelező tartalékráta szintjét csökkentette. A szakértő szerint a Fed által megkezdett tapering és a viszonylag laza monetáris politika középtávon gyengítheti a helyi valutákat, Románia esetében a fundamentumok azonban stabilak, így az árfolyam ellenállóbb lehet a külső sokkokkal szemben. Az idén esedékes europarlamenti és elnökválasztások miatt előreláthatóan éleződik a belpolitikai feszültség, de a mezőgazdaság kiszámíthatatlansága is tovább növeli a kockázatokat, az euróhoz viszonyított árfolyam éves átlagban 4,5-es szint alatt marad.
A szerb jegybank (NBS) lazító monetáris politikáját a dinár folyamatos gyengülése törte derékba, az árfolyamot az előrehozott választások és a január 26-án kezdődő IMF-tárgyalások kapcsán kialakult bizonytalanság gyengíti. Egy nemzetközi hitelszerződés ugyan erősíthetné a befektetői bizalmat, a megállapodás egyik feltétele azonban, hogy Belgrád legkevesebb 400 millió euróval csökkentse a kiadásokat, ami újabb elbocsátásokhoz, bércsökkentésekhez vezet, újabb csapást mérve a fogyasztásra. Az NBS a múlt héten, második alkalommal sem mert vágni a 9,5 százalékos alapkamaton, miközben az azt megelőző három hónapban csökkentette azt. A dinár idén már 1,8 százalékkal gyengült az euróhoz képest, noha a jegybank eddig már 450 millió euróval interveniált. A jegybanki célsáv idén 2,5−5,5 százalék, elemzők szerint az év végén a mutató a felső határt súrolja majd, miután januárban a pénzromlás 2,9 százalékra gyorsult.
Horvátországban az elhúzódó recesszió gyengíti a kormányintézkedéseket, veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát, miközben a reformtörekvések is sokat veszítettek lendületükből − áll a Fitch Ratings minapi indoklásában, amelynek alapján negatívra változtatta a bóvli kategóriában sorolt adriai ország kilátásait. A leminősítés árnyéka hatalmas nyomást helyez a kunára, a jegybank január végén 240 millió euróval interveniált piacon, hogy a 7,66-os szintről lerángassa az árfolyamot. A hitelezés serkentése érdekében a horvát jegybank több mint 615 millió eurót pumpált a piacra decemberben, amikor 13,5 százalékról 12 százalékra mérsékelte a tartalékráták szintjét. A hónapok óta 6,25 százalékon álló alapkamaton egyelőre nem terveznek változtatni.
A javuló makrogazdasági mutatók ellenére sem indokolt az irányadó ráta preventív emelése Lengyelországban, az infláció kezelhetően alacsony, így a jegybank akár az év végéig, de júniusig biztosan tartani tudja a jelenlegi 2,5 százalékos kamatszintet − jelentette ki Marek Belka jegybankelnök. Január elején a monetáris tanács többsége úgy nyilatkozott, hogy az év második felében meg kell kezdeni a jegybanki alapkamat emelését. Tavaly a harmonizált fogyasztói árindex 0,8 százalékon állt, januárban pedig a várakozásokkal ellentétben alig 0,7 százalékkal emelkedett, az idei jegybanki cél 2,5 százalék. A gyakorlatilag negatív kamatot jelentő, 0,05 százalék mellett a cseh jegybanknak csak intervenciós lehetőségei maradtak, hogy az árfolyamot 27,5-ös szint körül tartsa az euróval szemben. Valós marad ugyanakkor a deflációs veszély, az éves infláció ugyanis történelmi mélységbe, 0,2 százalékra zsugorodott januárban a decemberben mért 1,4 százalékról, noha a jegybank devizavásárlásai 6,2 százalékkal gyengítették a koronát november eleje óta.
Szerző: Túrós-Bense Levente
